A Global Accessibility Awareness Day 15. évfordulója alkalmából az RNIB Tech Talk Corbb O’Connorral, a Level Access akadálymentesítési igazgatójával és a Minnesotai Nemzeti Vakok Szövetsége elnökével készített interjút. Szó esett a digitális hozzáférhetőség valódi helyzetéről, az AI váratlan mellékhatásairól és arról, miért nem elég a tudatosság – sem egyetlen napra, sem egész évre.
—
Az akadálymentesség üzleti érvvé vált
A Level Access 1999 óta segíti a szervezeteket abban, hogy weboldaljaik, mobilalkalmazásaik és egyéb digitális felületeik akadálymentesek és jogilag megfelelők legyenek. O’Connor szerint az elmúlt évtized legfontosabb változása, hogy az akadálymentesség már nem csupán kötelezettség, hanem üzleti érv is: az akadálymentesen fejlesztett felületek karbantarthatóbbak, karcsúbb a kódjuk, és szélesebb felhasználói kört szólítanak meg.
O’Connor hangsúlyozta, hogy az ún. omnichannel élmény egésze számít: az online vásárlástól a fizikai üzleten át az ügyfélszolgálatig minden érintési ponton elérhetővé kell tenni a tartalmat. Példaként a háztartási gépek vásárlását hozta fel: egy vak vásárló online tájékozódhat egy mosógépről, majd személyesen is meg akarja fogni a terméket az üzletben – ilyenkor a fizikai kezelhetőség (tapintható gombok, hangos visszajelzés) éppúgy számít, mint az alkalmazás.
—
A statisztikák mögött komoly ellentmondás húzódik
A Level Access évente 1600 digitális szakembert kérdez meg a State of Digital Accessibility felmérésben, amelyet 2019 óta végez – a válaszadók fele Észak-Amerikából, fele Európából kerül ki. A legfrissebb adatok szerint az európai szervezetek 90 százaléka rendelkezik dedikált akadálymentesítési keretrendszerrel, felelős munkatárssal és belső szabályozással, és kétharmaduk tervezi, hogy növeli erre fordított kiadásait.
Mindez optimistán hangzik – csakhogy a számok mögött komoly ellentmondás rejlik. A megkérdezett szervezetek 92 százaléka bízik abban, hogy fő digitális felülete akadálymentes, mégis 59 százalékuk arra számít, hogy a következő évben jogi vagy szabályozói eljárással szembesül. Ennél is árulkodóbb: az európai szervezeteknek mindössze 40 százaléka nyilatkozta, hogy megfelel az Európai Akadálymentesítési Törvénynek (EAA – European Accessibility Act).
Ezt a képet tovább árnyalja a WebAIM legfrissebb kutatása. Az Utah Állami Egyetemen működő webakadálymentesítési kutatócsoport a világ 1 millió leglátogatottabb weboldalának nyitóoldalát vizsgálta, és első ízben tapasztalt visszaesést több év lassú javulás után: az oldalak akadálymentessége összességében romlik. O’Connor az egyik fő okként az AI-alapú fejlesztőeszközök térhódítását jelölte meg.
—
Az AI gyorsít, de rontja az akadálymentességet
Sok szervezet irreális elvárásokat támaszt a generatív fejlesztőeszközökkel szemben: azt feltételezik, hogy egy megfelelő prompttal az AI-generált kód automatikusan akadálymentes lesz. A valóság ezzel szemben az, hogy ezek az eszközök olyan internetes tartalmak alapján tanultak, amelyek 96 százaléka komoly akadálymentesítési hiányosságokat tartalmaz.
A fejlesztési sebesség önmagában is problémát okoz: ami korábban hat-tizenkét hétig tartott, az ma töredék idő alatt elkészülhet – az emberi felülvizsgálat üteme viszont nem tartott lépést ezzel, és az akadálymentesítési adósság gyorsabban halmozódik, mint ahogy törleszteni lehetne.
A megoldást O’Connor az AI-eszközök összekapcsolásában látja. A Level Access saját platformja Model Context Protocol (MCP, az AI-rendszerek közötti kommunikációs szabvány) segítségével csatlakoztatható fejlesztési eszközökhöz: a generált kód azonnal tesztelhető akadálymentesítési szempontból, az AI visszajelzést kap arról, mit kell javítani, és iteratívan dolgozik a megoldáson. Ez az ún. agentic megközelítés az, amitől O’Connor érdemi előrelépést vár.
O’Connor ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy az AI-képernyőolvasó kombináció kényelmes kifogást teremthet a fejlesztők számára: ha a technológia képes navigálni egy nehezen hozzáférhető weboldalon, a szervezetek könnyen arra a következtetésre juthatnak, hogy az akadálymentesség nem az ő felelősségük. Ez különösen a munkahelyeken veszélyes, ahol egyre inkább az a várakozás, hogy a vak munkavállaló saját maga oldja meg az akadályokat – ahelyett, hogy egyenlő feltételek mellett vehetne részt a betanulásban.
—
Az EAA mint mozgatóerő
Az Európai Akadálymentesítési Törvény más természetű nyomást jelent, mint a korábbi bírságalapú megközelítések. O’Connor szerint a vállalatok korábban egyszerűen kifizették a büntetéseket – de ha az EU-s piaci jelenlét kerülhet veszélybe, az egészen más reakciót vált ki.
Az egyes tagállamok eltérő végrehajtási mechanizmusokat alkalmaznak: Írország például börtönbüntetéssel fenyegetheti az érintett vállalatok felsővezetőit, míg más tagállamok napi bírságot szabnak ki. Közös nevező, hogy az EAA-t a megkérdezett szervezetek háromnegyede kötelező érvényűnek tartja magára nézve – mégis kevesebb mint négyből egy tartja magát valóban megfelelőnek.
O’Connor figyelmeztetett a kezdeti csend félremagyarázásától is: az, hogy a hatályba lépés első napján nem érkeznek hatósági levelek, nem jelenti, hogy a szabályozás érvénytelen. A hatóságok az önkéntes megfelelési lépéseket méltányolják, de a szándékos mulasztással szemben eljárnak.
—
15 éves GAAD: kevesebb tudatosság, több gyakorlat kell
O’Connor elismerte, hogy a Global Accessibility Awareness Day olykor csupán egynapos figyelemösszpontosításra szűkül, miközben az év többi részén az akadálymentesség háttérbe szorul. A nap legfőbb értékét az akadálymentesítési szakemberek összehozásában látja – egy egyébként magányos munkakörben –, de a valódi előrelépéshez más kell.
Ami igazán szükséges, az szerepspecifikus, gyakorlati oktatás: a tervezőknek, fejlesztőknek és termékvezetőknek egyaránt a saját nézőpontjukból kell érteniük az akadálymentesítést. A GAAD Foundation idén arra buzdítja a résztvevőket, hogy hozzanak magukkal olyasvalakit, aki újonc a területen – ezzel is terjesztve a tudást azon túl, akik már amúgy is foglalkoznak a témával.
A Level Access Academy is ezt az elvet követi: az oktatás közvetlenül a fejlesztői munkakörnyezetbe (IDE-be) épül be, és pontosan akkor nyújt útmutatást, amikor a fejlesztési döntés meghozható.
—
Hable Speechlabels: hangcímke minden tárgyhoz
Az adás bemutatta az RNIB online boltjában kapható Hable Speechlabels terméket. A megoldás lényege egyszerű: egyedi QR-kódos öntapadós matrica – vagy ruhába varható gomb –, amelyhez ingyenes okostelefon-alkalmazás tartozik iOS és Android platformon.
A felhasználó hangüzenetet rögzít az egyes matricák egyedi kódjához – például mi van a dobozban, mi a szavatossági idő, melyik inghez illik az adott nadrág. A matricák nem szekvenciálisak: nem szükséges sorrendben vásárolni vagy felragasztani őket.
Az RNIB webáruházban elérhető változatok:
- Kezdőcsomag (vegyes kis/nagy méretű matricák) – 16 font
- 100 db kis matrica – 18 font
- 25 db nagy matrica – 18 font
- 25 db mosógépálló ruhagomb – 26 font
—
JAWS 2026 és Android újdonságok
A szoftverfrissítések közül kiemelkedett a JAWS képernyőolvasó 2026-os verziójának legújabb frissítése. Visszakerült a Page Explorer funkció, amelyet korábban visszavontak az otthoni felhasználók verziójából. A Page Explorer AI-alapú segédeszköz: az aktuális weboldal szerkezetét elemzi, és kérdésre – például „hol van a letöltési link?” – megmutatja a keresett elemet. Önállóan nem navigál, de jó áttekintést ad az oldal felépítéséről.
A frissítés emellett korhatárt vezet be az AI-alapú funkciókhoz: 18 éven aluli felhasználóknak egyes funkciók nem érhetők el, hasonlóan az iOS nemrégi lépéséhez. A WhatsApp PC-s verziójának olvashatósága szintén javult JAWS-szal – bár a műsorvezetők megjegyezték, hogy a Leasey kiegészítő szkriptek nélkül a navigáció korábban sem volt különösebben zökkenőmentes.
Az Android oldalán a Google bejelentette, hogy a Chromebook platformot „Google Book” névvel indítja újra: egy laptop és Android-tábla közötti hibrid eszközként. Az Android 17-ben emellett érkezik a Gemini-alapú egyéni widgetkészítő: a felhasználó szóban vagy írásban kérheti az AI-t, hogy egy adott alkalmazásból pontosan a számára releváns adatokat mutató widgetet hozzon létre – például csak egy adott buszmegálló indulásait.
—
Sight Village Leeds: június 2., Royal Armouries
A Sight Village látássérülési technológiai kiállítássorozat következő állomása Leeds lesz: 2026. június 2-án, 9:00–15:00 óra között a Royal Armouries múzeumban. A belépés ingyenes, de csoportoknak előzetes regisztrációt javasolnak.
A visszatérő kiállítók között lesz a Humanware, a Thomas Pocklington Trust – a rendezvény szponzora –, a Guide Dogs és a Macular Society. Helyi szervezetként részt vesz a Leeds Sensory Service és a York látássérült teniszklub is. Szakmai szemináriumok is lesznek – a pontos program hamarosan megjelenik a szervező weboldalán.
Az idei Sight Village-sorozat hat helyszínt érint. Leeds után következik a sorozat ún. flagship central rendezvénye, majd egy teljesen új állomás: Llandudno, Észak-Walesben – a helyi Vakok Társaságával közösen szervezve, első alkalommal ezen a helyszínen. Október végén Londonban kétnapos esemény zárja az évet.
—
Összegzés
A GAAD 15. évfordulója alkalmat ad arra, hogy visszatekintve értékeljük: a digitális akadálymentesség terén komoly szemléletváltás ment végbe, és az európai szabályozás valódi nyomást helyez a szervezetekre. Az AI-eszközök váratlan mellékhatása – a weboldalak csökkenő akadálymentessége – ugyanakkor komoly figyelmeztetés: a technológiai gyorsítás önmagában nem old meg semmit, ha az alapelvek nem épülnek bele a folyamatba.
A cikk az RNIB Tech Talk podcast 617. epizódja alapján, AI felhasználásával készült, ezért apróbb pontatlanságokat tartalmazhat.