Új szakmai szövetség alakult a brit akadálymentesítő technológiai szakemberek számára, miközben egy önálló, saját internetkapcsolattal rendelkező okosszemüveg és egy két tizenéves lány által fejlesztett érzelemfelismerő alkalmazás is a figyelem középpontjába került a héten.
Az akadálymentesítő technológia (assistive technology, AT) évtizedek óta létező terület, mégis sokáig hiányzott belőle az, ami sok más szakmában magától értetődő: egy elismert, egységes szakmai keretrendszer. Ez most változni látszik – és nem ez az egyetlen jele annak, hogy a szektor egyre inkább önálló, jól körülhatárolt szakterületté érik, a fejlesztők oldalán éppúgy, mint a felhasználók mindennapjaiban.
Szakmai szövetség vigyázza az akadálymentesítő technológusok színvonalát
Megalakult a Professional Association of Assistive Technologists (PAAT), a brit akadálymentesítő technológusok új szakmai szövetsége. Jane Seale, a szervezet tagsági igazgatója elmondta: bár a szakma már az 1970-es évek, a korai számítógépek megjelenése óta létezik, mindeddig nem sikerült elérni, hogy képzett, professzionális tevékenységként ismerjék el, amely komoly, számonkérhető kompetenciákra épül.
A kezdeményezés a Dundee-i Egyetem akadálymentesítő technológiai mesterképzésén született meg, ahol oktatók és hallgatók – köztük Jane Seale is – hosszas beszélgetések során jutottak arra a következtetésre, hogy a szakmának professzionalizációra, nagyobb elismertségre és láthatóságra van szüksége. A gondolatot közel két éven át formálták tovább, széles körű konzultációt folytatva a szakmai közösséggel arról, valóban szükség van-e egy ilyen szövetségre, és ha igen, milyen kompetenciarendszer szolgálná legjobban az érintettek érdekeit.
A cél kettős: egyrészt emelni a szakma presztízsét és színvonalát, másrészt ezen keresztül javítani a felhasználóknak nyújtott szolgáltatások minőségét. A tagság akkreditációval jár, amely a szakma és az ágazat egésze előtt igazolja, hogy a tag megfelel egy elismert szakmai színvonalnak. Ez a munkáltatóknak is biztonságot ad: az önéletrajzban feltüntetett tagság alapján tudják, hogy megbízható, elfogadott sztenderdeknek megfelelő szakembert alkalmaznak.
Steve Tyler, a Leonard Cheshire jótékonysági szervezet akadálymentesítő technológiai igazgatója – aki maga is alapító tagja a szövetségnek – arról beszélt, milyen nehézségekbe ütköznek a munkaadók, amikor akadálymentesítő technológusokat próbálnak alkalmazni, vagy éppen felmérni, mennyire ért valaki a szakmájához. Vannak ugyan kormányzati irányelvek, de a gyakorlatban óriási eltérések tapasztalhatók abban, hogyan mérik fel egy-egy szakember tudását. Tyler szerint a helyzetet tovább bonyolítja, hogy az akadálymentesítő technológia fogalma folyamatosan tágul: egyre több, eredetileg nem kifejezetten fogyatékossággal élők számára tervezett mainstream eszköz kap akadálymentesítési funkciókat, miközben a spektrum másik végén ott vannak a rendkívül specializált megoldások, például a szemmozgás-követő technológiák. Hozzátette, hogy a mesterséges intelligencia (AI) megjelenése a képernyőolvasó szoftverekben is jelentős változásokat hoz a következő években, ezért egyre fontosabb, hogy legyen egy elismert, megbízható tudásbázis, amely eligazodást ad ebben a gyorsan változó terepen.
Saját szervezetük tapasztalatairól is beszélt: sok gondozó és ápoló fél az akadálymentesítő technológiától, mert úgy érzi, ez leleplezi a hiányosságait, pedig megfelelő támogatással ugyanők válhatnak a legelkötelezettebb szakértőkké. Egy konkrét számadattal is szemléltette ezt: egy másik, hasonló szolgáltatást nyújtó szervezet 2,5 millió fontot költött 15 hónap alatt, és még így sem tudta megvalósítani azt, amit a Leonard Cheshire mindössze 600 ezer fontból, három év alatt ötször annyi embernek biztosít. A költséghatékonyság mögött szerinte az áll, hogy náluk minden döntés az egyén valós szükségletei köré szerveződik – nem a legdrágább, hanem a leginkább célravezető megoldást keresik.
A PAAT három tagsági szintet kínál. Az „associate” (társult) tagság azoknak szól, akik kevesebb mint három éve dolgoznak a területen, és a munkájuknak nem feltétlenül központi eleme az akadálymentesítő technológia. A „member” (rendes tag) szint azoké, akik legalább három éve a szakmában dolgoznak, és az akadálymentesítő technológia a munkájuk lényegi része. A „senior member” (vezető tag) fokozat ugyanezt a tapasztalatot feltételezi, kiegészítve vezetői vagy irányítói tapasztalattal. Jane Seale szerint a rendszer célja, hogy pályaívet adjon: az associate tagok fokozatosan feljebb léphetnek, miközben közösségre, mentorálásra és folyamatos szakmai fejlődési (CPD) lehetőségekre találnak. Hangsúlyozta, hogy a szövetség nem csak a főállású technológiai szakértőknek szól – ugyanúgy várják a gondozókat, ápolókat vagy bárkit, akinek a munkájában szerepet kap az okoseszközök, például okosotthon-rendszerek beállítása, amennyiben elkötelezettek a felhasználóik támogatása iránt. A tagsággal kapcsolatos részletek, a magatartási kódex és a jelentkezési útmutató a szövetség honlapján érhetők el.
Önálló, saját internetkapcsolattal rendelkező okosszemüveg a Mavistől
A brit Mavis Technologies is bemutatkozott az adásban: a cég alapítója és vezérigazgatója, David Sikharulidze szerint az volt a célja, hogy mérnöki – számítástechnikai, kiberbiztonsági és informatikai menedzsment – hátterét egy olyan termékben kamatoztassa, amely látássérült felhasználók számára nyújt önállóságot.
A Mavis két, funkcióiban azonos, de kialakításában eltérő szemüvegmodellt kínál: a sportosabb megjelenésű Viaro kisebb tokkal jár, míg a hagyományos szemüvegformát követő, valamivel könnyebb Itero nagyobb tokot kap – a végleges választás így inkább kényelmi és stílusbeli kérdés. A szemüvegeket az Egyesült Királyságban, kézi összeszereléssel gyártják, és minden darabot az adott felhasználó igényei szerint testre szabnak.
A fő funkciók közé tartozik a jelenetleírás – rövid és részletes verzióban egyaránt –, valamint egy hangalapú asszisztens, amelynek a felhasználó akár mélyebb, több lépésből álló kérdéseket is feltehet egy adott jelenetről. A készülék akadályérzékelésre is képes: beltéren egy méteres, kültéren akár négyméteres távolságban jelzi az útban lévő tárgyakat, ez az érzékenység pedig testre szabható. Beépített GPS-navigáció és arcfelismerés is található benne, emellett a felhasználó egyéni tájékozódási pontokat (POI) is rögzíthet – például egy barát házát vagy egy mindennapi útvonal fontosabb állomásait –, amelyekről útközben hangosan tájékoztat. Sötét környezetben beépített LED segíti a tájékozódást és akár a szöveg felolvasását is, ezt a funkciót azonban ki lehet kapcsolni, ha zavaró lenne mások számára, például egy értekezleten.
A készülék kifejezetten önálló eszközként működik: nincs szükség hozzá okostelefonra vagy társalkalmazásra, a tartozék tok ugyanis saját internetkapcsolatot biztosít, és akár 30 különböző wifi-hálózathoz is tud csatlakozni. Videóhívás funkciója is van: a hívás böngészőn keresztül, megosztott linkkel (például Google Meet vagy Teams) indítható, így a hívó félnek nem is kell külön bejelentkeznie. Az internet-előfizetés az Egyesült Királyságban és Európában barangolással (roaming) is működik, extra költség nélkül. Az előfizetési csomag tartalmazza a szoftver- és hardverfrissítéseket, a javításokat, a hibás készülék cseréjét, valamint egy éjjel-nappali videóhívásos ügyfélszolgálatot is.
Kicsomagolás után a szemüveg egy interaktív, beszélő útmutatóval segíti a beüzemelést, amely közben a felhasználó kérdéseket is feltehet a hangasszisztensnek. David Sikharulidze szerint a folyamat nem teljesen egyszerű, de nem is túl bonyolult – a legtöbb felhasználó egy-két óra használat után magabiztosan kezeli a készüléket.
Ami az árakat illeti, a szemüveg listaára nagyjából 1500 font, ehhez havi 30 font előfizetési díj társul. A cég emellett egy úgynevezett Pathfinder programot is indított, amelynek keretében jelentősen kedvezményes, 495 fontos áron – egy év előfizetéssel együtt – lehet hozzájutni a készülékhez. Cserébe a felhasználóktól heti rendszerességű, őszinte visszajelzést várnak arról, hogyan válik be a szemüveg a mindennapokban, mi tetszik és mi hiányzik belőle; ha a készülék elromlik vagy új verzió jelenik meg, azt is díjmentesen cserélik.
Tinédzserek fejlesztettek érzelemfelismerő appot, és díjat is nyertek vele
A műsor egyik legszemélyesebb története két 13 éves lányról, Cocóról és Reemről szól, akik a Moodscan nevű alkalmazással nyerték el a Teen Tech Awards 2026 Patient Safety (betegbiztonsági) díját.
Az ötlet onnan indult, hogy mindkettejüknek van autista, illetve látássérült barátja, és látták, hogyan vezethet félreértésekhez, ha valaki nem érzékeli a beszélgetőpartner arckifejezését vagy testbeszédét. Az egyik barátnőjük egy ilyen félreértés miatt veszett össze a legjobb barátjával, és ez indította el a lányokban a gondolatot, hogy a technológia talán segíthet áthidalni ezt a hiányt.
A fejlesztés előtt alapos kutatást végeztek, amelybe bevonták az RNIB-et és a Thomas Pocklington Trustot is, mindkét szervezettől tapasztalati szakértők – vagyis érintettséggel rendelkező emberek – segítségével gyűjtöttek visszajelzést arról, mire lenne ténylegesen szükség, és hol vannak a koncepció korlátai. Az egyik legfontosabb felismerésük az volt, hogy azok, akik életük során később veszítették el a látásukat, erősebb igényt éreznek a vizuális szociális jelzésekhez kapcsolódó támogatásra, mint akik születésüktől fogva vakok vagy gyengénlátók – ez alakította jelentősen a termék irányát.
Eredetileg egy kis méretű szemüvegben gondolkodtak, mivel ennek pozíciója ideális ahhoz, hogy megfigyelje a beszélgetőpartnert, és két kamerával anélkül elemezze az arckifejezéseket, hogy a felhasználónak külön eszközt kellene tartania. A visszajelzések alapján azonban kiderült, hogy ez nem mindenkinek megfelelő megoldás – van, aki már visel szemüveget, van, aki nem érzi magát benne kényelmesen, vagy diszkrétebb megoldást szeretne –, ezért alternatívákat is elkezdtek kidolgozni: egy kamerát rejtő brosst, amely a ruhára rögzíthető, illetve egy rezgéssel visszajelző karkötőt. A cél, hogy a felhasználók választhassanak a formatervezés és a visszajelzés típusa között.
Működését tekintve a Moodscan egy apró kamerával érzékeli a lehetséges arckifejezéseket és testbeszéd-jeleket, majd ezeket egyszerű, diszkrét jelzéssé – rezgéssé vagy egy fülhallgatóba küldött hangüzenetté – alakítja. A jelenlegi prototípus a Meta okosszemüveg és a hozzá tartozó alkalmazás közvetítésével kapcsolódik a lányok saját fejlesztésű appjához. Ahogy fogalmaztak, olyasmiről van szó, mint egy „felirat” a beszélgetés vizuális rétegéhez: nem állítja, hogy pontosan tudja, mit gondol a másik fél, de plusz információt és nagyobb magabiztosságot adhat a kommunikációhoz.
A fejlesztés legnehezebb részének azt nevezték, hogy nem elég, ha egy ötlet elméletben hasznosnak tűnik – meg kellett győződniük arról, hogy a célközönség számára valóban működik. A jövőre nézve saját, önálló eszköz kifejlesztését tervezik, bővítenék a felismerhető érzelmek és testbeszéd-jelek körét, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az érzelmek összetettségét egyetlen arckifejezésből sosem lehet teljesen megérteni. Kiemelt szempont az adatvédelem is: terveik szerint a képeket azonnal feldolgoznák, majd törölnék, tárolás nélkül. Szeretnének továbbá együttműködni a Metával, az RNIB-bel, a brit egészségügyi szolgálattal (NHS) és iskolákkal is, hogy valós körülmények között tesztelhessék és tovább finomíthassák a Moodscant.
Új termékek az RNIB boltjában
Charlie Jarvis, az RNIB boltjának munkatársa két friss terméket mutatott be. Az egyik egy állítható magasságú, hattyúnyakú LED-lámpa beépített ventilátorral, amely melegebb napokon olvasás vagy egyéb hobbi közben is kellemes hűvösséget biztosít. A fényerő és a színhőmérséklet is szabályozható – így választható a hidegebb, fehéres vagy a melegebb, sárgás fény –, a ventilátor pedig három sebességfokozatban működik. A lámpa hálózati áramról üzemel, egyszerű érintőgombos kezelőfelülettel, emellett távirányítóval is vezérelhető, amelyhez két AAA elem is jár a csomagban. Az összeszereléshez – főként az állvány elemeinek illesztéséhez – látó segítségre lehet szükség, utána viszont a lámpa stabilan a helyén marad. A LED fényforrás előnye, hogy kevesebb hőt bocsát ki, mint egy hagyományos izzó, így akár esti, lefekvés előtti használatra is alkalmas.
A másik újdonság a tanév végéhez illeszkedő, tapintható üdvözlőkártyák sorozata, amelyet a GCSE-t vagy A-level vizsgákat záró, illetve az egyetemet, főiskolát végző diákoknak ajánlanak. A választékban szerepel gratuláló kártya vizsgateljesítményhez, „megcsináltad” motívumú kártya, ballagási kártya sapka-és-oklevél, illetve csillag mintával, „sok szerencsét” kártya tapintható tigrismintával, valamint egy tanároknak szóló köszönőkártya is. Minden kártyán domború, kitapintható ábrák és Braille-felirat is található a nyomtatott szöveg mellett, így – a látásállapottól függetlenül – mindenki számára élvezhető ajándékká válnak.
Röviden: terjedő okosszemüvegek és hasznos billentyűparancsok
A műsor híranyagában is a szemüvegek domináltak: a Meta Ray-Ban okosszemüvegek egyre népszerűbbek a látássérült közösségben, olyannyira, hogy már kifejezetten akadálymentesítésre szakosodott kereskedők, köztük a Synapptic és a HumanWare is árulják őket – utóbbi saját telefonjukhoz párosítva is. A műsorvezetők szerint a Meta soha nem gondolta volna, mekkora népszerűségre tesznek szert az eszközei ebben a felhasználói körben. A piac egyre bővül: a Samsung a saját, Gemini mesterséges intelligenciára épülő okosszemüvegét jelentette be, emellett a Google is készül saját termékkel, és pletykák szerint az Apple is dolgozik hasonlón. Szó esett egy fontos megkülönböztetésről is: a kifejezetten látássérült felhasználókra tervezett eszközök (mint amilyen a régebbi BrailleNote Apex volt) és az utólag akadálymentesítési funkciókkal felruházott mainstream termékek (mint egy Android alapú táblagépre épülő, utólag Braille-billentyűzettel kiegészített eszköz) más felhasználói élményt nyújtanak – a résztvevők szerint az elejétől fogva célközönségre szabott fejlesztés általában alaposabb, átgondoltabb terméket eredményez.
Technikai tippek is elhangzottak: a JAWS és az NVDA képernyőolvasók Ctrl+Alt+nyilak billentyűkombinációval teszik lehetővé a táblázatokban – legyen szó weboldalról, Word-dokumentumról vagy e-mailről – való mozgást sorok és oszlopok között, a JAWS-ban pedig a JAWS-billentyű+szóköz+T kombinációval kapcsolható be egy külön táblázat-navigációs mód, amelyben egyszerű nyílbillentyűkkel lehet lépkedni. Egy kevésbé ismert, és a műsorban is csak óvatosan, ellenőrizetlenül megemlített lehetőség szerint képernyőolvasó nélkül, billentyűzettel navigálva az Alt+Home és Alt+End a sor elejére, illetve végére, az Alt+PageUp és Alt+PageDown pedig az oszlop tetejére, illetve aljára ugorhat táblázatban. Emellett szó esett néhány, kifejezetten nem képernyőolvasóhoz kötött, általános Windows-billentyűparancsról is, mint a Windows+D (asztal megjelenítése) vagy az Alt+Tab (váltás a megnyitott alkalmazások között) – ezek látó felhasználók számára is meglepően hasznosak lehetnek.
Végül szó esett a QuickMail nevű, kifejezetten képernyőolvasó- és nagyítóhasználók számára fejlesztett, ingyenes e-mail kliensről is, amely a régi Outlook Express egyszerűségét idézi: fiókok, mappák és a bejövő üzenetek listája közötti egyszerű navigációval. A program nemrég naptárfunkcióval is bővült – meghívók elfogadása, bizonytalan válasz vagy elutasítás gombjaival –, bár ez a rész még gyerekcipőben jár: az ismétlődő események szerkesztése egyelőre nem működik, és előfordul, hogy a program nem egyértelműen dönti el, melyik naptárba kerüljön be egy elfogadott meghívó több naptár esetén. A fejlesztés azonban rohamtempóban halad, a program pedig ingyenesen letölthető a GitHub oldaláról.
Összegzés
A héten bemutatott fejlemények – a szakmai szövetség megalakulásától az önálló, internetkapcsolattal rendelkező okosszemüvegen át a tinédzserek fejlesztette érzelemfelismerő alkalmazásig – egy közös irányba mutatnak: az akadálymentesítő technológia egyre inkább elismert, önálló szakterületté válik, amelyben a szakemberek éppúgy szert tehetnek professzionális elismerésre, mint ahogy a felhasználók egyre önállóbb, kifejezetten az ő igényeikre szabott eszközökhöz jutnak hozzá.
A cikk a RNIB Tech Talk 2026. július 28-i adása alapján, AI felhasználásával készült, ezért apróbb pontatlanságokat tartalmazhat.