Magyar fejlesztésű mobilalkalmazás segít a látássérülteknek a járatok megtalálásában, a leszállás előtti figyelmeztetésben és a saját útvonalak hangos jelölésében. A Gépház október 2-i adásában a fejlesztő, Ócsvári Áron mutatta be az AudioNavot. A bemutató előtt szóba kerültek korábbi fejlesztései, és az is, hogyan változtatja meg a programozást a mesterséges intelligencia.
Régi ismerős a stúdióban
Áron nem először járt a Gépházban: egy ideig nemcsak vendége, hanem műsorvezetője is volt. A hallgatók a munkáit is ismerhetik. Ő fejlesztette a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) könyvtár-alkalmazását, amely a napokban megújult, és már hangoskönyvek lejátszására is alkalmas, így minden formátumú könyv egy helyen érhető el. Az alkalmazás iPhone-on, Androidon és Blindshell-készülékeken is működik, webes felülete is van. Egy hallgató hiányolta a lejátszó bezárása gombot. Áron szerint erre a vissza gomb szolgál, de ha van rá igény, beépíthető. Hozzátette, hogy ő a fejlesztő, nem a megrendelő: az észrevételeket az MVGYOSZ-nek érdemes jelezni, és onnan jutnak el hozzá.
Előző látogatásakor a Webfixert mutatta be, most arról is beszámolt, mi lett vele. A Webfixer böngészőbővítmény-gyűjtemény, amely a weboldalak akadálymentességi hibáit javítja: a bővítmény az oldal megnyitásakor felülírja a hibás részeket. Ami elkészült, annak mintegy 80 százaléka ma is működik, például a YouTube és a Netflix feliratainak felolvasása. A fejlesztés azért lassult le, mert a weboldalak gyakran változnak, és ezeket folyamatosan követni kellene. Előfordult, hogy egy javítás az oldal megváltozása után már inkább elrontott valamit. Webáruházak javításába Áron szándékosan nem fogott bele, mert ott egy hibás javításnak következményei lehetnének a vásárlóknál.
Programozás mesterséges intelligenciával
Az utóbbi hónapokban a Gépházban bemutatott, magánfejlesztők által készített programoknál szinte mindig szóba került, hogyan készült a szoftver. Erre egyre gyakrabban az a válasz, hogy mesterséges intelligencia segítségével. A műsorvezetők ezért Áront, aki már az MI előtt is írt programokat és játékokat, arról kérdezték, hogyan viszonyul az MI-alapú programozáshoz, az úgynevezett „vibe codinghoz”. Az MI-t jó eszköznek tartja. Két évvel ezelőtt ősszel, még a fogalom elterjedése előtt kezdett vele kísérletezni, amikor a ChatGPT segítségével megpróbálta összerakni a Hobby Rádió alkalmazásának első változatát. A kód sorról sorra generálódott, egyszer annyi lett belőle, hogy a böngésző lefagyott. Nagyjából másfél hét alatt készült el egy kezdetleges alkalmazás.
Később a Claude-ra váltott, amelyet akkor szerinte a legjobbnak tartottak kódolásra, bár a versenytársak azóta felzárkóztak. Azt a módszert igyekezett kidolgozni, amellyel kevesebbszer kell tesztelni a generált kódot. Szerinte nem elég a jó prompt, mert az MI meg tudja kerülni az utasításokat, ezért háttérben futó automatikus tesztekre van szükség. Ezek minden új funkciónál lefutnak, és jelzik, ha az MI valamit elrontott a korábban működő részeken, így nem marad rejtett hiba a kódban.
Az MI Áron szerint a nem programozóknak is lehetővé teszi, hogy összerakjanak valamit, de sok minden kimaradhat, mert az is hiányzik, hogy mire kell gondolni. Aki fejlesztői múlttal rendelkezik, jobban meg tudja határozni az irányt. Az MVGYOSZ könyvtár-alkalmazás hangoskönyvtárához olyan modult kellett írnia, amilyen programozási nyelven korábban nem dolgozott, és ebben az MI nagy segítséget jelentett.
A kezdő programozók helyzetéről azt mondta, hogy nekik most nehéz, mert az egyetemi feladatok színvonalát az MI is hozza. Áron szerint a kezdőknek a gondolkodásmódot és a hátteret érdemes tanulniuk, nem magát a kódolást. Úgy látja, még sokáig szükség lesz arra, hogy valaki átnézze az MI-vel készült kódot, például biztonsági szempontból. Az MI hibáinak keresése már külön munkakör is.
A jövőt illetően nem akart jósolni. Két forgatókönyvet említett: egyik szerint a nagy költségek miatt kipukkad a lufi, a másik szerint a modellek sokkal kisebb erőforrásigénnyel is futtathatók lesznek. Felvetette, hogy a felhasználók ma gyakran nem a valós költséget fizetik. Az MI-t ő is mindennapi munkában használja, például levélírásnál vázlat átfogalmazására vagy angol levelek előkészítésére, de a végeredményt mindig átolvassa. Egyszer négy órára leállt egy MI-szolgáltatás, és ez olyan volt, mintha elmenne az internet. Azóta felmerült benne, hogy havonta egy „MI-detox” napot tartson.
Az AudioNav: egy saját probléma megoldása
Zenei szünet után a beszélgetés a műsor fő témájára, Áron legújabb fejlesztésére tért át. Az AudioNav mobilalkalmazás, de bizonyos funkciói webes felületen is elérhetők.
Az AudioNav kísérletként indult. Áron saját magának akart olyan alkalmazást készíteni, amely jelzi, mikor érkezik egy adott jármű, és felszállás után megmondja, hol kell leszállni. Arra volt kíváncsi, mennyire lehet ezt jól megoldani a mai technológiával. A fejlesztést az is motiválta, hogy egy ismerőse panaszkodott: távolsági buszon utazva a bemondást nem lehetett jól hallani, így nem tudta, hol szálljon le.
A közlekedési adatokat külön források szolgáltatják: az alkalmazás Budapesten a BKK adatait használja, a közeli helyek listájához az OpenStreetMap térképadatait kéri le.
Megállók, járatok és valós idejű követés
Az alkalmazás felsorolja a közelben lévő megállókat, az ott közlekedő járatokat, és megmutatja az indulási időket. A keresési sugár 400 méter, és állítható. A megállók irányjelzéssel szerepelnek („5 óra irányban”), ami a képernyőolvasóval használva jól követhető. Egy járatnál a következő néhány indulás látható, és ezek számát darabszám, nem időtáv határozza meg.
Az „érkezés figyelése” funkcióval beállítható, hogy az alkalmazás szóljon, amikor egy adott járat beér a megállóba. A figyelmeztetés a zárolt képernyőn is megérkezik, akár telefonhívás közben is. A bemutatón egy 47-es villamost figyeltek: az alkalmazás közölte, hol jár a jármű, majd értesítést küldött és be is mondta, hogy a villamos érkezik. Áron szerint a jelzés körülbelül fél perccel előzi meg az érkezést.
Ha a felhasználó felszállt, a „felszálltam egy járműre” gombbal átválthat az utazás követésére. Ilyenkor a telefon helymeghatározása alapján az alkalmazás bemondja a megállókat, és külön jelez az utolsó előtti megállónál, a megérkezéskor, illetve ha a felhasználó túlutazott. A bemondás a telefonra telepített beszédhangok közül kiválasztott hanggal történik. A GPS nem méterpontos, ezért a jelzés körülbelül 30 méteres pontossággal, kissé korábban érkezik.
A budapesti járműveknél az alkalmazás a rendszámot, a jármű típusát és azt is megjeleníti, hogy alacsony padlós-e. Ezeket az adatokat a forrás szolgáltatja. A rendszám megjelenítését az egyik tesztelő kérte, a villamos sebessége pedig szintén látható, bár a vendég szerint ez csak hozzávetőleges érték.
A valós idejű adatok korlátai
Valós idejű követés egyelőre csak Budapesten van. Az ország többi részén menetrend alapján dolgozik az alkalmazás, vagyis ha egy vonat másfél órát késik, ezt nem jelzi. A nagyobb városok helyi járatait, a Volánbuszt és a vonatokat az alkalmazás ismeri, a kisebb települések helyi járatai viszont még hiányoznak. Áron szerint minden városnál külön adatforrást kezelni nehéz, ezért inkább egy nagy, egységes forrásból szeretne dolgozni. Már kapott olyan kapcsolatokat, akik ebben segíthetnek.
Az alkalmazás a megállóban egymás mögött beálló járművek közül nem tudja megkülönböztetni az elsőt a másodiktól. Ha viszont látszik, hogy a keresett járat még négy percre van, nem kell a környezettől kérdezgetni, hogy az éppen beállt busz az-e.
A járatok böngészhetők más városokra is, nem csak a környezetünkre. Ez hasznos lehet például annak, aki Debrecenből érkezik Budapestre, és előre szeretné látni, mennyi idő alatt ér el a 4-es metróval az úticéljához.
Hangos térkép: saját útvonalak rögzítése
Az alkalmazás egyik legegyedibb funkciója a saját útvonalak rögzítése. A felhasználó végigmegy egy útvonalon, a fontos pontokon megáll, és a „új pont hozzáadása” gombbal elmenti az aktuális GPS-koordinátát, szöveges megjegyzéssel. A szöveg később módosítható. Amikor legközelebb ugyanazon az útvonalon halad, és a közelébe ér egy mentett pontnak, az alkalmazás felolvassa az ahhoz tartozó szöveget.
Így rögzíthető például egy támpont, egy gyalogátkelő, egy üzlet vagy az a hely, ahol járműre kell szállni. Az utóbbinál az alkalmazás azt is bemondja, melyik járműre kell felszállni, mikor jön, és nagyjából mikor ér célba.
A pontosságot a GPS határozza meg: az alapértelmezett beállítás 10–20 méter, de 5 méterre is csökkenthető. Ilyenkor viszont előfordulhat, hogy az alkalmazás később szól. Áron szerint a funkció főként akkor hasznos, ha az útvonalat valamennyire ismeri a felhasználó, a figyelmet pedig a környezetére kell fordítania, ahogy a látó felhasználók is a navigációs alkalmazás jelzése alapján keresik a kanyart.
Az ötletet a vakinfo.hu egykori hangos térképei adták, amelyek arról szóltak, hogyan lehet eljutni egyik helyről a másikra. Az útvonalakat az alkalmazásban lehet felvenni, a weben csak a szövegeket lehet szerkeszteni.
A tervek között szerepelnek publikus útvonalak is, például a budapesti villamosmegállótól az MVGYOSZ-hoz vagy a látássérülteket foglalkoztató egyesületekhez és intézményekhez vezető út. Áron elsőként az ilyen nagyobb helyeket venné fel, és szerinte az eddig megkérdezettek nyitottak voltak. A cél az, hogy hosszabb távon az ország minden városában elérhető legyen a vakok egyesületéhez vezető útvonal. Ennek az az akadálya, hogy az útvonalak támpontjait ellenőrizni kell. Egyelőre mindenki csak a saját útvonalait látja.
Fiók, adatok és visszajelzések
A használathoz első indításkor fiókot kell létrehozni, de Apple- és Google-fiókkal is be lehet lépni. A regisztrációhoz csak név, e-mail-cím és jelszó szükséges, további személyes adatot nem kér az alkalmazás. A saját útvonalak a GPS-koordinátákkal és szövegekkel együtt a felhőben tárolódnak, a járműadatok szintén onnan érkeznek.
A visszajelzések küldése beépített funkció. A felhasználó hibát vagy észrevételt írhat, és külön bekapcsolhatja a naplók küldését. Ekkor a fejlesztő látja, hol járt a felhasználó, milyen koordinátákon, és mit mondott be az alkalmazás. Ebből a hiba visszakövethető. A javítás után a fejlesztő értesítést küld a felhasználónak, és kérdezni is tud. Áron elmondta, hogy a fejlesztésben egy kolléganője is részt vesz, aki a megjelenéssel foglalkozik: ő felel például a sötét módért és az ikonok elhelyezéséért.
A beállításokban kiválasztható a beszédhang, a beszéd sebessége és a megjelenítési mód (rendszer szerinti, világos vagy sötét). Beállítható az is, hogy az alkalmazás bemondja-e a kereszteződéseket vagy a közeli helyeket, és a gyalogos lépés bemondási távolsága.
Kísérleti funkciók
Az alkalmazásban van egy irányfigyelő is, amely kétféle hangjelzéssel jelzi, ha a felhasználó eltér az egyenes iránytól. Ezt egy levelezőlista tesztelői kérték. Áron maga sem próbálta ki éles helyzetben, és azt is hangsúlyozta, hogy az „egyenes” meghatározása nehéz, ezért egyelőre kísérletnek számít.
A „helyek a közelben” fül az OpenStreetMap helyeit sorolja fel. Ez egyelőre tájékoztató jellegű, az adatok között duplikátumok is vannak. Később a tervek szerint ide lehet majd navigálni.
Ötletek a további fejlesztéshez
A műsorvezetők több lehetséges funkciót is felvetettek, ezeket Áron jónak találta.
- Ébresztés utazás közben: aki hosszú buszúton vagy vonaton elbóbiskol, az az utolsó előtti megállónál rezgéssel és hangjelzéssel is értesülne. Ilyen nincs benne, de megvalósítható.
- Eltérés jelzése rögzített útvonaltól: ha a felhasználó egy rögzítést indít, és végig megy az útvonalon, akkor a későbbi használatnál az alkalmazás hangjelzéssel szólna, ha eltér tőle. Ez olyan helyen lenne hasznos, ahol kevés a támpont, például egy parkban vagy egy forgalmas átkelőnél. Az útvonal rögzítése után a felhasználó jóváhagyná a felvételt, hogy hibás minta ne maradjon benne.
- Rögzítés megerősítése: ha valaki elfelejti leállítani a rögzítést, az alkalmazás időnként megkérdezhetné, folytatni szeretné-e.
- Helyi tárolás: a folyamatos koordinátarögzítéshez szükséges adatok tárolását a készüléken is lehetne kezelni, exportálási lehetőséggel. Áron szerint ez megoldható, és már felmerült, hogy a felhasználó dönthessen arról, a felhőbe vagy csak az eszközére mentsen.
- Navigáció: a műsorvezetők szerint hasznos lenne, ha az alkalmazás egy adott helyre is el tudna vezetni, így nem kellene több alkalmazás között váltani. Ez a tervek között már szerepel.
Hol érhető el és mi a cél
Az AudioNav iPhone-ra az App Store-ban érhető el. A felvételkor Áron még az Apple jóváhagyására várt. Az Android-verziót is használható állapotban lévőnek mondta: a Google Play-en nyilvános teszt indul, ehhez nem kell semmit telepíteni, csak el kell fogadni, hogy tesztverzióról van szó, éles indulás után pedig a rendszer automatikusan átvált. A webes változat az audionav.hu oldalon, ingyenes regisztráció után használható: itt címet lehet megadni, böngészhetők a megállók és járatok, és figyelhető egy járat érkezése.
Áron elmondta, hogy az alkalmazást eredetileg magának készítette, de szeretné, ha sok látássérült embernek megkönnyítené a közlekedést. Egyelőre a visszajelzéseket gyűjti. A jövőről nyitva hagyta a kérdést: lehet, hogy közösségi kezdeményezés marad, de számít arra is, hogy valaki beszállna a fejlesztésbe vagy átvenné azt. A saját útvonalak közösségi megosztását is a közösségre bízná, és nem tudja, csak a nagyobb helyek útvonalai készülnek-e el.
Egy technikai kérdésre kiderült, hogy iPhone-alkalmazást az App Store-ba továbbra is Mac számítógépről lehet feltölteni, bár létezik fizetős felhőalapú fordítás is, ahol egy külső gépen készül el a csomag.
Összegzés
Az AudioNav a menetrend-böngészést, a valós idejű követést és a saját útvonalak rögzítését egyetlen alkalmazásban kínálja, kifejezetten látássérült felhasználók igényeihez igazítva. A legnagyobb korlát egyelőre a valós idejű adatok hiánya Budapesten kívül. A tervek között publikus útvonalak, helyi adattárolás és navigáció is szerepel, a következő lépéseket pedig a felhasználói visszajelzések alakítják.
A cikk a Gépház 2026. október 2-i adása alapján, AI felhasználásával készült, ezért apróbb pontatlanságokat tartalmazhat.