Az Envision alapítói nyílt levélben jelezték, hogy a cég a jelenlegi formájában nem tud tovább működni. Az Access On 97. adásában szó volt még az észt e-szavazásról, az európai akadálymentességi irányelv első tapasztalatairól és az iOS 27 hibáiról is.
Az Access On a National Federation of the Blind (NFB), az amerikai vakok szövetségének technológiai podcastja. Műsorvezetője Jonathan Mosen. A beszélgetések központjában a vakok és gyengénlátók által használt eszközök, alkalmazások és az ezeket érintő szabályozás áll. A mostani adás három fő témája az Envision jövője, egy európai szakember beszámolója az uniós szabályozásról, valamint a hallgatók iOS 27-tel kapcsolatos tapasztalatai voltak.
Az Envision lehetséges megszűnése
Az Envision a vakok és gyengénlátók számára fejlesztett, mesterségesintelligencia-alapú alkalmazás, amelyhez okosszemüveg és az újabb Ally asszisztens is tartozik. A hallgatók hónapok óta azt jelezték a műsornak, hogy lassabbak a frissítések, ritkább a kommunikáció, és valami nincs rendben a cég körül. A műsor ezért megkereste a céget, október 5-én pedig az alapítók, Karthik Mahadevan és Karthik Kannan nyílt levelet tettek közzé „All We Had As Far As We Could” címmel.
A levél szerint az alapítók 2017-ben indították el a vállalkozást, amikor egyikük még egyetemi hallgató volt. Többen óvták őket az akadálymentességi területtől, mert a hardverfejlesztés nehéz, a nemzetközi terjesztés bonyolult, a biztosítói megtérítés pedig különösen Európában okoz gondot. Az alkalmazás szerintük közel egymillió emberhez jutott el, és piacra dobták a vakoknak szánt első mesterségesintelligencia-szemüveget. Együttműködtek a Google-lel, a Metával és a Microsofttal is.
A bevétel kívülről stabilnak látszott, a levél szerint azonban két probléma egyre nőtt a háttérben. Az egyik az üzleti modell volt. Az Envision ingyenes alkalmazásként indult fizetős pro szinttel, amelynek csúcson nagyjából 15 ezer előfizetője volt, de minden újabb előfizető megszerzése drágább lett az előzőnél. A szemüveg megjelenésekor az alkalmazást ingyenessé tették, és a hardveres értékesítésre építettek. A szemüveg viszont egyszeri vásárlás, ismétlődő bevétel nélkül. Az alapítók arra számítottak, hogy az általános célú okosszemüvegek olcsók és elterjedtek lesznek, ezért jött az Ally: egy freemium alkalmazás, amely ilyen szemüvegeken fut, és lehetővé tette volna a visszatérést a szoftverértékesítéshez.
A másik gond a növekedés korlátja volt. Az első százezer felhasználó könnyen megérkezett, egymillió körül viszont a növekedés látványosan lelassult. Az alapítók más szereplőkkel is egyeztettek, és mindenütt ugyanezt a mintát látták. A világon nagyjából 300 millió vak és gyengénlátó él, de a levél szerint a többségüknek a szegénység, a munkanélküliség és az alapvető hozzáférés hiánya fontosabb akadály a technológiánál. Ezért még az ingyenes vagy olcsó termékek is nehezen lépik át az egymilliós határt, a fizető ügyfelek pedig ennél is kisebb részt tesznek ki.
A cég megpróbált vállalati ügyfelek felé fordulni: megnyerte a Unilevert, és fizetett pilotprojekteket futtatott több múzeumban. Ezt a modellt nehéznek találták skálázni, és az alapítókat nem is lelkesítette, mert egyéni felhasználóknak szeretnek fejleszteni. Az idősek felé nyitás viszonylag jól sikerült, de ehhez más terméket kellett volna építeni, és a kettőt nem tudták egyszerre jól csinálni. A csapattal, a részvényesekkel és saját magukkal folytatott nehéz beszélgetések után arra jutottak, hogy az Envisiont addig vitték, ameddig tudták. Néhány lehetséges partnerrel tárgyalnak, aki új irányba vihetné tovább, és kérték, hogy akik ismernek megfelelő partnert, jelentkezzenek.
Az ügyfelek számára ez a következőt jelenti. Ha az év végéig nem lesz partner, 2026. december 31-én leáll a termékek aktív fejlesztése, ezután az alkalmazás online funkciói fokozatosan megszűnnek. Ennek időpontját még nem tűzték ki, de az Envision vállalta, hogy mielőtt bármi leállna, egyértelműen értesíti a felhasználókat. A leállás előtt kiadnak egy utolsó frissítést, amely minél több funkciót a készülékre visz át offline működésre. Ez a verzió mindenki számára ingyenes marad, de nem kap további frissítést és támogatást. Az aktív előfizetéseket az online funkciók leállása előtt lemondják, így senki nem fizet olyasmiért, ami már nem működik. A platformspecifikus részletekről később tájékoztatnak, az alapítók pedig hamarosan hosszabb beszélgetést terveznek a közösséggel. Mosen jelezte, hogy a műsor követni fogja az ügyet.
Észt e-identitás és elektronikus szavazás
Az adás vendége az észt Jakob Rosin volt, aki a European Blind Union (Európai Vakok Szövetsége, EBU) igazgatótanácsának tagja. Rosin született vak. Hozzávetőleg 13 éve került be az Észt Vakok Szövetségének vezetőségébe, később az elnöke lett. 2021-ben feleségével akadálymentességi tanácsadó céget alapított, amely digitális és fizikai terekkel is foglalkozik: fejlesztőknek és tervezőknek segít a hibák javításában, és képzéseket tart. Újságírást tanult, dolgozott írott sajtónál és technológiai portálnál, az észt közszolgálati rádióban pedig hét éven át vezetett technológiai műsort. Ez a munka néhány hónapja zárult le.
Észtországban minden állampolgárnak van elektronikus személyazonossága, amely a nemzeti személyi igazolványhoz kötődik. A kártya chipet tartalmaz, amelyet kártyaolvasóval lehet használni, a személyazonosság pedig ma már a telefonon is létezhet. Bejelentkezéskor a személyes kódot be kell írni, majd PIN-kóddal megerősíteni, hogy valóban a tulajdonos van a gép előtt. Rosin szerint a rendszer a 21 éves működése alatt egyszer sem hibázott. Ugyanezzel a módszerrel dokumentumokat is lehet aláírni, és az aláírás jogilag egyenértékű a kézzel írottal. A fájlt a címzett ugyanazzal a DigiDoc szoftverrel nyitja meg, és látja, ki, mikor írta alá. Nemzetközi kapcsolataiban Rosin ezt szokásból használja, a külföldi partnerek azonban gyakran nem tudnak mit kezdeni a fájllal. Náluk az a megoldás, hogy PDF-et nyitnak a telefonon, és ráfirkantanak a képernyőre, ami szerinte nem ellenőrizhető, és akadálymentesen sem verifikálható.
Erre épül az elektronikus szavazás is. A választásra külön szoftvert kell letölteni, amelyben képernyőolvasóval böngészhetők a pártok és a jelöltek, a szavazatot pedig aláírással lehet leadni. Rosin szerint ez azért fontos, mert a Braille-írásos vagy postai szavazás megszervezése jóval nehezebb lenne, az elektronikus szavazás viszont otthonról, segítség nélkül is elérhető. A leadott szavazatot külön weboldalon, QR-kód beolvasásával, újabb azonosítás után lehet ellenőrizni. A szavazat a választás napjáig módosítható, sőt, aki személyesen is megjelenik a szavazóhelyiségben, annak ez felülírja az elektronikus szavazatát.
A rendszer megbízhatóságát politikusok és szakemberek is megkérdőjelezték. A kód nyílt forrású, független auditok is vizsgálták, és Rosin szerint ez erősíti a bizalmat, mert eddig nem találtak komoly sérülékenységet. Úgy látja, a rendszerek megkérdőjelezése egészséges. A kérdés, hogy a bizalom ma nehezebben építhető-e, mint 2003-ban, amikor az észt rendszert kitalálták, és az internet még reménytelibb hely volt.
Az európai akadálymentességi irányelv első tapasztalatai
Az uniós szabályozás két lépcsőben épül fel. A 2019-től kötelező webes akadálymentességi irányelv a közszféra weboldalaira és mobilalkalmazásaira vonatkozik. Rosin szerint a jogszabály hozott változást: a koronavírus-járvány idején az oltásra jelentkező rendszer például nem volt akadálymentes, a helyszínt és az időpontot sem lehetett kiválasztani, és hetekig tartott, mire javították. A hivatalok azóta tanultak, bár problémák még akadnak.
Az európai akadálymentességi törvény (European Accessibility Act) a magánszférára terjeszti ki a kötelezettséget. Ide tartozik többek között a digitális bankolás, a fizetési terminálok, az online áruházak, a tömegközlekedési weboldalak és alkalmazások (a PDF-formátumú jegynek is akadálymentesnek kell lennie), valamint olyan hardverek, mint a bankautomaták és az Apple TV-hez hasonló streamingdobozok. Európában a WCAG (Web Content Accessibility Guidelines, webes akadálymentességi irányelvek) mellett az EN 301 549 szabvány az irányadó, amely további követelményeket tartalmaz. Rosin szerint viszont meglehetősen általános.
Az EBU célja, hogy a gyártókkal és szolgáltatókkal együttműködve a jogi megfelelés és a valódi használhatóság közötti szakadékot csökkentse. Az egyik terület a fizetési terminálok, ahol komoly előrelépést vár. Egyre több terminálon érintőképernyőn kell megadni a PIN-kódot, ez pedig vakok számára hozzáférhetetlen. A törvény előírja az akadálymentességet, de azt nem, hogyan. A gyártók például a terminál beszélővé tételén gondolkodnak, de csak vak vásárló esetén, és azt nem határozza meg semmi, hogyan lehetne ezt bekapcsolni. Az EBU ezért egységes megoldást szeretne. Mosen hozzátette, hogy sok terminál a saját, szokatlan kezelési logikáját akadálymentességnek nevezi, a fejhallgatón át sem beszél, és a mögötted sorban állók előtt kell kitalálni a használatát.
Rosin legszívesebben azt érné el, hogy a PIN-kódot fizikai billentyűzeten is meg lehessen adni, hiszen az 5-ös gombot jelölő pont alapján a kiosztás ismert. Az iparági beszélgetésekből úgy emlékszik, hogy az érintőképernyő mellett két érvet hoztak fel: könnyebb tisztítani, és hirdetéseket lehet megjeleníteni. Szerinte ennél többet veszítenek vele: nemcsak vakok, hanem idősek, gyengénlátók és remegő kezűek is.
A törvény eredményeiről Rosin óvatos. A felhasználók kezébe végre eszköz került, mert hivatkozhatnak rá, hogy nemzeti és uniós jog kötelezi a szolgáltatót, korábban pedig csak az érdekérvényesítésre számíthattak. Úgy látja, ezt többen és hatékonyabban is használhatnák, a panaszt pedig sokaknak jobban kellene ismerniük. Konkrét javulást a légitársaságok weboldalain és néhány online áruházban tapasztal, de ez szerinte „néhány nyereség”, nem általános fordulat. Gyengesége, hogy minden ország saját nemzeti jogként vezeti be, és a felügyelet minősége a mögötte dolgozók szakértelmén múlik. Ahol a hatóság jogi megfelelésként, „pipálgatásként” kezeli a kérdést, ott a felhasználók hátrányba kerülnek.
Az iOS 27 hibái és a 27.2 béta
Az adás második fele hallgatói levelekkel foglalkozott. Ben, az NFB wisconsini szervezetének elnöke arról írt, hogy a látó felhasználók dicsérik az iOS 27-et, ő viszont a VoiceOver-felhasználóként számos kisebb hibát talál, ezért néhol visszalépésnek érzi. Üdvözölte a Rotor új képleíró funkcióját és az újragondolt Sirit, de iPhone 17 Pro készülékén romlott a VoiceOver beszédhangja a telefon hangszóróján (laposabb, fémesebb lett), lassabb a Face ID, a feloldáskor a VoiceOver gyakran a korábbi feloldás idejét mondja be, a képernyőolvasó pedig alkalmazásváltáskor olykor három-öt másodpercre lefagy. Az új Sirit sem tartja jónak: alkalmazás megnyitása után a kezdőképernyő-mozdulattal kell eltüntetni, utólagos kérdésre pedig az oldalsó gomb megnyomása után lehet válaszolni. Hozzátette, úgy tudta, hogy az idei kiadás a hibajavításról szól.
Mosen szerint ez az a ritka eset, amikor a béta telepítését mindenkinek ajánlja: a 27.2 béta sok problémát megold. Javult a hang, és a Siri-hiba is, a Sirit pedig az oldalsó gomb megérintésével is el lehet tüntetni. A bétát a Beállítások, Általános, Szoftverfrissítés menüpontban lehet bekapcsolni. Amint megjelenik a 27.2 végleges változata, érdemes ugyanott kikapcsolni, különben a további bétafrissítések újabb hibákat hozhatnak. Hogy a Siri a kérdés után még mindig nem hallgat vissza automatikusan, azt ő is tapasztalja. A 27.2 megjelenési dátumát az Apple nem közölte, Mosen becslése szerint október utolsó hetében érkezhet.
Mosen a hibákat a „hibaegyenlőségi keretrendszerrel” (defect equity framework) is összekapcsolta, amelyet 2023-ban javasolt, az NFB pedig 2024-ben határozatban fogadott el. Lényege, hogy a vakokat érintő hibákat ne csak az érintettek száma alapján rangsorolják, mert így mindig a sor végére kerülnének. Helyette azt kell nézni, mi lenne az ekvivalens hiba egy nem vak felhasználónál: egy működésképtelen VoiceOver olyan, mint egy látó felhasználó meghibásodott képernyője.
További hallgatói kérdések:
- Dynamic Island: a VoiceOver nem jelenti be magától. Megtalálni a képernyő felső közepének megérintésével vagy az állapotsor elemei között lehet. Kimondja az aktuális tevékenységet, például a zeneszámot vagy az időzítő hátralévő idejét. Dupla koppintás megnyitja az alkalmazást, a koppintás és tartás vagy a Rotor kibontja, így ki lehet belőle szólni a hívásból, szüneteltetni a zenét vagy befejezni a navigációt anélkül, hogy elhagynánk az éppen használt alkalmazást.
- Braille-képernyőbevitel: egy kanadai hallgató az iPhone 18-on azt tapasztalta, hogy a kétszeri kétujjas érintésből gyakran háromujjas mozdulat lesz. Mosen iPhone 18 Pro Maxén a megszokott módszer hibátlanul működik, ezért azt kérte, hogy aki hasonlót tapasztal, jelezze.
- Siri hangja: a műsorban használt hang az American Voice 6, amely csak az újabb telefonokon érhető el, és a kifejezőképessége állítható.
Programozás vakon, Amazon-azonosítás, Alexa Plus
Robert Jaques, aki mintegy 50 éve foglalkozik informatikával, négy tanáccsal szolgált azoknak, akik programozni szeretnének. Elengedhetetlen a jó Braille-olvasás, mert a kódot pontosan kell beírni (a Pythonban például a behúzás is a program része). A nyolcpontos Braille-kijelző fontos, mivel a modern nyelvekben számít a kis- és nagybetű. A fejlesztőkörnyezetek vak diákoknak nehezen használhatók, de megkerülhetők egyszerű szerkesztőkkel, például a Jegyzettömbbel vagy a Notepad++-szal. A tanúsítványokhoz szükséges vizsgákat a Pearson VUE szervezi, ami gondot okozhat, ha a diáknak felolvasóra vagy ábraleírásra van szüksége. Mosen szerint az NFB elkötelezett a vakok természettudományos és műszaki oktatása mellett, és ez az egyik oka annak, hogy szerepet vállalt a Monarch tapintható, többsoros Braille-eszköz fejlesztésében.
Abby Taylor az Amazon Kindle Direct Publishing (KDP) új, azonosításhoz kötött szabályáról írt: a szerzőknek a legtöbb esetben október 13-ig igazolniuk kellett a személyazonosságukat, ami az igazolvány beolvasását és az arc több szögből készített felvételét jelenti. Neki ez három órát és három Aira-munkatársat igényelt, mert a videószolgáltatás ötpercenként időtúllépéssel megszakadt. Végül akkor sikerült, amikor azt javasolták neki, hogy a telefont tegye az asztalra, és úgy mozgassa az arcát. Szerinte az Amazonnak biztosítania kellene a megfelelő segítséget. Mosen elmondta, hogy erről addig nem tudott, megkereste az Amazont, és a hallgatókat arra kérte, hogy az ilyen rendszerszintű problémákat közvetlenül neki jelezzék.
Amy Ruhl Maine államból arról számolt be, hogy az Alexa Plus használatával PIN-kód nélkül is végig tudta vinni az Amazon-vásárlást, sőt arra is rákérdezhetett, melyik méret a legolcsóbb egységáron.
Az NFB Monarch-akciója
Az adás elején Mosen bejelentette, hogy a HumanWare és az American Printing House for the Blind (APH) az NFB tagjainak 12 999 dolláros különárat kínál a Monarchra, ami 2500 dolláros megtakarítás, és az év végéig érvényes. A kedvezménykód a tagi profilban található. Az American Action Fund for Blind Children and Adults pedig korlátozott számú, alacsony kamatozású kölcsönt indít az amerikai jogosultak számára. Az igénylőknek nem kell anyagi nehézséget igazolniuk, a jelentkezések beérkezési sorrendben kerülnek elbírálásra, az érdeklődési űrlap kitöltése viszont még nem jelent jóváhagyást.
Összegzés
Az epizód mindhárom fő témája az akadálymentesség és a gazdaság viszonyát érinti: az Envision esete azt mutatja, hogy a vakoknak szánt termékek fenntartható üzleti modellje nehezen alakítható ki, az európai szabályozás a jogi kötelezettség és a használhatóság közötti rést még csak részben zárta be, az iOS 27 hibái pedig azt, hogy a hibajavítás sorrendje a vak felhasználók számára kiemelten fontos kérdés.
A cikk az Access On podcast 2026. október 14-i adása alapján, AI felhasználásával készült, ezért apróbb pontatlanságokat tartalmazhat.