Hector Minto, a Microsoft korábbi akadálymentesítési szakembere elindította a Kerbcutot, amely a mesterséges intelligencia segítségével köti össze a fogyatékkal élőket a számukra hasznos eszközökkel, szolgáltatásokkal és tapasztalatokkal. A Double Tap podcast adásában a Meta és a Google küszöbön álló bejelentései is szóba kerültek.
A Double Tap vakok által készített technológiai podcast. Steven Scott és Shaun Preece műsorvezetők a héten a Meta Connect rendezvényről és a Google új, Googlebook nevű laptopjáról beszélgettek, majd vendégül látták Hector Mintót. A cég adatai szerint 2,5 milliárd ember szorul támogató technológiára világszerte.
A felfedezhetőség problémája
Minto érvelése szerint a megoldások többnyire léteznek, csak nehéz rájuk találni. A cég által idézett adatok szerint ma több mint 2,5 milliárd ember igényel támogató technológiát, 2050-re ez a szám a becslések szerint eléri a 3,5 milliárdot. Egymilliárd ember mégsem fér hozzá olyan megoldásokhoz, amelyek javítanának az életükön. A termékek több ezer gyártó között oszlanak meg, a szolgáltatások az egészségügyben, az oktatásban és a civil szervezeteknél szétszórtan érhetők el, a mainstream eszközökbe épített akadálymentesítési funkciókról pedig sokan nem is tudnak.
Minto szerint ez emberi oldalról is probléma. Aki éppen elveszíti a látását vagy a hallását, gyakran nem akar azonnal kórházhoz vagy jótékonysági szervezethez fordulni. A kutatásaik során azt tapasztalták, hogy sokan a Redditen keresnek megoldásokat, ott viszont az dönti el, mit látnak, hogy aznap épp mi került a fórumra. Minto ezt a brit „Generation Game” című tévéműsor futószalagjához hasonlította.
Steven Scott egy saját tapasztalatot is felidézett. Egy londoni pályaudvaron egy látását vesztő férfi megkérdezte tőle, hogyan fog tudni újra olvasni, de Scott nem tudott olyan helyet megnevezni, ahová biztosan érdemes lenne fordulnia. Hasonló élménye volt a Braille-írás tanulásakor is: a helyi szociális szolgálat azt mondta neki, hogy nincs rá igény, tehát nincs oktatás sem. Minto ezt a „gördülő tízperces ablakok” jelenségének nevezte. Az oktatásban, a munkaügyi központban vagy az orvosnál csak tíz perc jut arra, hogy valaki elmondja a helyzetét, a válasz pedig azon múlik, mennyire képzett az adott szakember.
Hogyan működik a Kerbcut
A Kerbcut lényege, hogy a felhasználó a saját szavaival leírja a helyzetét, például azt, hogy diszlexiás, és előadásokon szeretne mesterséges intelligenciával hangjegyzetet készíteni. A rendszer ehhez termékeket, szolgáltatásokat és valódi felhasználók beszámolóit ajánlja. Minto szerint a platform egyaránt tartalmaz ingyenes, a mainstream eszközökbe beépített megoldásokat és speciális, gyakran támogatásból finanszírozott eszközöket. A cél az, hogy ne egyetlen korlátozott eszközkészlet álljon az emberek előtt, amelyet egy felmérés alapján kaptak.
Az általános célú keresőkhöz képest az a különbség, hogy a Kerbcut már az elején tudja, hogy fogyatékosságot érintő megoldásokat keresnek. Nem kell minden alkalommal újra elmagyarázni a helyzetet, és a rendszer ismeri a szakkifejezéseket: ha a felhasználó azt mondja, hogy JAWS-felhasználó, tudja, mit jelent ez. Minto példája szerint olvasási nehézséggel küzdő ember is megtudhatja, hogy a Seeing AI alkalmazás felolvassa a postai leveleket, pedig azt az alkalmazást sokan csak a vakok eszközének tartják. A tünetekről induló keresés a több fogyatékosságot érintő eseteknél is hasznos. Scott és Minto is említette, hogy a remegő kéz miatt olyan megoldásokat kellett keresniük, amelyekről addig nem tudtak, például a súlyozott evőeszközt.
A mesterséges intelligencia szerepe a Kerbcutban Minto szerint korlátozott. A cégek anyagait, kézikönyveit és esettanulmányait indexelik, az MI pedig azt fordítja le, amit a felhasználó mond, arra, amit a gyártók leírnak. Minto hangsúlyozta, hogy a platform felfedezésre szolgál, nem felmérésre. A beszélgetést le lehet tölteni vagy e-mailben elküldeni, így a felhasználó magával viheti egy szakemberhez, és előre megmutathatja, mit talált és mit gondol a lehetőségeiről.
A Kerbcut nem követi a látogatókat, nem kér regisztrációt, és e-mail-címet sem. Minto szerint ez azért fontos, mert aki éppen most szembesült a látásvesztéssel, annál az első e-mail-cím kérése újabb elutasításnak számít. A felhasználókat kérik, hogy ne adják meg a nevüket, és ha mégis megadják, a rendszer eltávolítja. A kérdések mintázatait viszont elemzik, mert abból kiderül, mire kíváncsiak az emberek, és miben különbözik például egy szülő kérdése egy érintett kérdésétől. A válaszok minősítésére egy egycsillagos gomb szolgál, amellyel a felhasználók jelezhetik, ha a rendszer értelmetlen választ adott.
Felhasználói tapasztalatok és tartalomkészítők
A termékek és szolgáltatások mellett a harmadik adatréteget valódi felhasználók beszámolói adják, akik a mindennapjaikról mesélnek a támogató technológiával. Minto szerint ezeknek a közösségből kell származniuk, nem a cégektől, mert más a vakság tapasztalata Kenyában, mint a skóciai Motherwellben. Egy nairobi felhasználónak, akinek nincs mobiladata, a leghasznosabb tanács a hasonló helyzetű emberektől jön.
A Kerbcut azokat a tartalomkészítőket is bevonná, akiknek a videói vagy podcastjai eddig nem érték el a közönséget. A platform az átiratokat használja, nem kell hozzá videó, és a megfelelőnek ítélt tartalmakhoz forgalmat irányít. Minto nyíltan jelezte, hogy ennek kereskedelmi oldala is van: a tartalmak monetizálására lehetőséget kívánnak adni, hosszabb távon pedig szponzorált, fizetett tartalmakat is szeretnének. Az alapelv szerint viszont a fogyatékkal élők megélt szakértelmét kell láthatóvá tenni. Scott hozzátette, hogy nem akarják, hogy látók vagy nem fogyatékkal élők beszéljenek a nevükben, ami szerinte konferenciákon is előfordul.
Üzleti modell
Minto nyíltan beszélt arról, hogyan keres pénzt a vállalkozás. Az első bevételi forrás a gyártók: a világ támogatótechnológia-cégei alacsony költségen jelenhetnek meg a platformon, és a felhasználók kapcsolatba léphetnek velük. Ez ajánlásalapú értékesítést jelent, de Minto szerint ha egy ingyenes vagy beépített megoldás felel meg a felhasználónak, akkor az a cég nem kap érdeklődőt. A fizetős termékeknél is csak akkor érdemes ajánlani, ha megvan rá a jó oka, és ezt el is kell mondani.
A második forrás a szolgáltatók. Egyetemek, iskolák, magán-beszédterapeuták, foglalkozásterapeuták és látásrehabilitációs szakemberek havi 30 fontért megvásárolhatják a Kerbcutot, és a kötelező jelentéseiket is ebben készíthetik el. A jelentésíráshoz használt MI-eszközök a törvényi és szabályozási szempontokat is figyelembe veszik, a szakember pedig közben a globális eszközkatalógusban is böngészhet, és összehasonlíthatja a szóba jöhető termékeket. Minto szerint ma sok szakember három terméket ismer, és ez az újonnan belépő gyártóknak is nehezíti az érvényesülést, hiszen a bemutatók és a szakkiállítások költségesek.
A harmadik lehetőség, hogy bárki beépítheti a Kerbcutot a saját weboldalába. Egy fogyatékossággal foglalkozó nonprofit szervezet, egy egyetem vagy egy iskolai tankerület a saját támogatási információit is hozzáadhatja, és az oldal lekérdezhető lesz. Minto azt szeretné, ha ez bankoknál is megjelenne: az európai akadálymentességi irányelv szigorúbb szabályai miatt a weboldal akadálymentesítése mellett inkluzív ügyfélszolgálatra is szükség van. A Windows-billentyű és a plusz jel nagyítási funkciójáról például egy bank ügyfele a Kerbcuttól is megtudhatná, anélkül hogy blogokat vagy segélyszervezetek oldalait kellene böngésznie. Az oldalt telepítő szervezet megkapja a felhasználók kérdéseiből származó adatokat, így azt is megtudja, mivel találkoznak az ügyfelek.
Minto szerint a Kerbcut azért ilyen nevet kapott, mert a lesüllyesztett járdaszegély (angolul curb cut) eredetileg a kerekesszékeseknek készült, de mindenkinek hasznos. A platform egyelőre a kerbcut.com címen érhető el. Minto kérte a felhasználókat, hogy próbálják ki, és az értékelő gombbal jelezzék a hibás válaszokat, mert a rendszer tartalma a cégek, szolgáltatók és közösségi tartalomkészítők hozzájárulásától függ.
Meta és Google: várakozás a bejelentésekre
Az adás elején a műsorvezetők a héten várható Meta- és Google-bejelentésekről beszélgettek. A Google a Googlebook elnevezésű eszközt hozta nyilvánosságra, de a műsorvezetők nem tudták, mit fog jelenteni a gyakorlatban, és hogy lesz-e hozzá külön esemény. Scott megfontolta, hogy vesz egyet, hogy kipróbálhassa a hozzá tartozó operációs rendszert. Szerinte a kérdés az, hogy a TalkBack és a ChromeVox képernyőolvasó hozzáférhető-e rajta, és nem számít arra, hogy a mainstream tesztek foglalkoznának ezzel. A Googlebook gyártói között a műsorvezetők Lenovót, Asust és Dellt említettek.
A Meta bejelentéseivel kapcsolatban a műsorvezetők négy új szemüvegmodellt tartottak lehetségesnek, köztük esetleg egy Prada-modellt. Preece szerint nem a külső érdekli, hanem a szoftveres funkciók. Szeretné, ha a Meta a hordható eszközök akadálymentesítési eszközkészletét kivenné a béta állapotból. Az Egyesült Királyságban a Meta AI még mindig a Llama 4 modellre épül, a Muse Spark modell nem érhető el. A Meta AI alkalmazás iPhone-on, legalábbis az Egyesült Királyságban, folyamatosan arról értesít, hogy a szemüveg beállításai megváltoztak, és meg kell nyitni az alkalmazást. Scott azt is tapasztalta, hogy a hívások hangja a szemüveg helyett a telefonon szólal meg. Szerinte az iOS 27 legújabb fejlesztői béta változata több VoiceOver-hibát javított.
A műsorvezetők egyetértettek abban, hogy a Google-szemüveg jobb esélyekkel indulhat a harmadik féltől származó alkalmazások, például a Be My Eyes támogatása terén, mert az Android alkalmazásait terjeszti ki a szemüvegre. Az Apple Vision Pro esetében zárolták a kamerákhoz való hozzáférést, ami a vakok számára hasznos alkalmazásokat korlátozta. Scott azt szeretné, ha az Apple a mikrofon kiválasztásához hasonlóan a rendszerkamera kiválasztását is megengedné az Apple-szemüvegeken.
Egyéb hírek
A Double Tap Live adásának indulása szeptember 30-án lesz, és a Lumen alkalmazás készítői is a vendégek között lesznek. A hallgatók kérdéseiket előre is elküldhetik a műsor e-mail-címére. A hétben a Zero Project mumbai-i technológiai fórumáról két különkiadás is lesz szerdán és pénteken. A műsorvezetők a beszélgetés végén megemlítettek egy Dell laptopot is mint a MacBook Neo Windows-os alternatíváját, de a részletekről nem esett szó.
Összegzés
A Kerbcut az egyik legnagyobb akadályra próbál megoldást adni: arra, hogy az érintettek gyakran nem tudják, mit keressenek. Hogy a modell működik-e, azon múlik majd, mennyi gyártó, szolgáltató és tartalomkészítő csatlakozik, és mennyire pontosak a válaszok. Az első benyomások a műsorvezetők szerint biztatók, a letölthető beszélgetés pedig már most hasznos.
A cikk a Double Tap podcast 2026. szeptember 21-i adása alapján, AI felhasználásával készült, ezért apróbb pontatlanságokat tartalmazhat.