Jonathan Simeone ügyvéd programozói előképzettség nélkül, vibe coddal (mesterséges intelligenciával támogatott, beszélgetésalapú programozással) fejlesztett alkalmazást, amellyel vak felhasználók önállóan készíthetnek PowerPoint-bemutatókat. A Double Tap október 26-i adásában szó esett még az Alexa+ első tapasztalatairól és egy vitatott egészségügyi alkalmazásról is.
Az adás első fele a hétköznapi technológiáról szólt: az Amazon új, Alexa+ alapú Alexa Tablet táblagépéről, az okosotthon-vezérlésről és az Apple közelgő bejelentéseiről. A második felében Simeone mesélt az alkalmazás születéséről és működéséről, valamint arról, miért tartja a vak munkavállalók egyik legnagyobb problémájának az akadálymentes bemutatókészítés hiányát.
Honnan jött az ötlet
Simeone ügyvédként dolgozik, a munkája része a képzés: kollégákat oktat a jogszabályi megfelelésről, a nyilvánosságnak pedig a jogaikról tart előadásokat. A képzésekhez ma szinte kötelező a PowerPoint, ő viszont régóta kényszerű megoldásnak tartja. Szívesen oktat és szívesen készít előadásanyagot, a PowerPointot viszont nem szerette használni, mert elvette a függetlenségét. A szokásos tanács az, hogy egy látó kollégával nézesse át a diákat, hogy ne legyen zsúfolt a tartalom, és megfelelően jelenjenek meg a képek. Ez azonban függőséget teremt.
Számos megoldást kipróbált. A Wordből való importálás korlátozott: képeket és táblázatokat nem kezel, az előadói jegyzeteket sem hozza át. A látássérülteknek segítséget nyújtó Aira ügynökei nem Office-szakemberek, így a technikai javításokban nem tudtak segíteni. A kollégák pedig nem tudták hatékonyan kijavítani a hibákat. Makrókkal és a ChatGPT-vel készített diasablonokkal is próbálkozott, a szöveget, a lábjegyzeteket és az alternatív szövegeket pedig külön fájlba mentette, hogy a vetítés közben át tudja nézni őket. Úgy érezte azonban, hogy a kreativitása korlátok közé szorul, nem tudja úgy bemutatni az anyagot, ahogyan szeretné, a munka pedig sokkal tovább tart.
A fordulópontot két és fél hónappal korábban egy szombat reggeli kávé hozta: közösségi oldalon olvasott vak emberek vibe codingjáról. Programozni nem tudott, mégis nekiállt, hogy olyan alkalmazást készítsen, amelyet ő maga is használni szeretne.
Mit tud a program
A PresentAble önálló asztali alkalmazás, amely JAWS 2022-es vagy újabb verziójával működik; az újabb JAWS-verziókkal jobban. Egyes funkciókhoz JAWS-szkriptek tartoznak, de a használatához nem kell más Hartgen Consultancy-termék. A PowerPoint telepítése az alapfeladatokhoz nem kötelező, de a diák elemzéséhez és az OpenAI-alapú ellenőrzéshez szükséges.
Az eredeti terv az NVDA és a JAWS támogatása volt, a tesztelések során azonban az NVDA-val nem működött megfelelően. Ennek egyik oka, hogy az NVDA Office-támogatása nem olyan kiterjedt, mint a JAWS-é. Simeone ráadásul Braille-felhasználó: szívesen hoz létre tartalmat és olvassa Braille-ben, mert ez segíti a gondolkodását, a JAWS pedig jobb Braille-támogatást nyújt. Az alkalmazást Brian Hartgen tesztelte, aki szerint érdemes lenne értékesíteni. Simeone eredetileg nem is gondolt árusításra, és azt sem tudta, sikerül-e egyáltalán bármit elkészítenie.
Új bemutatót többféleképpen lehet kezdeni:
- Markdown-fájl importálásával. A program a Markdown egy kibővített változatát értelmezi, így jegyzeteket lehet megadni, és ki lehet választani a dia elrendezését. A gépen lévő képekre is lehet hivatkozni, így a teljes bemutató előre megtervezhető.
- Word-dokumentum importálásával, korlátozott támogatással, mert a Word nem engedi meg ezt a fajta testreszabást.
- Meglévő PowerPoint-fájl betöltésével: az alkalmazás megmutatja, milyen akadálymentességi hibák vannak benne, és javaslatot tesz a javításukra.
- Közvetlenül magában az alkalmazásban. Simeone eredetileg a Markdownra számított, mert megviselték a PowerPoint-tapasztalatok, de végül a program saját felületét találta olyan egyszerűnek, hogy ma már inkább azt használja.
Diákat létrehozni és formázni lehet, képet és videót beilleszteni, előadói jegyzeteket hozzáadni, és az akadálymentességi hibák ellenőrzéséhez sem kell külső szolgáltatás. Az alkalmazás sok billentyűparancsot kínál, de gombokkal, menükkel, helyzetfüggő menükkel és a vezérlőkhöz tartozó súgóval is használható, így nem kell mindenkinek ugyanazt a munkafolyamatot követnie.
Mire jó a mesterséges intelligencia
Az OpenAI API-kulccsal (programozási felületi hozzáféréssel) további funkciók érhetők el. Az alkalmazás képet tud generálni a megadott leírás és a dia mérete szerint, és az ellenőrzés során jelzi, ha egy kép nem elég tiszta. A diák vizuális áttekintése megmondja, melyik dián melyik felsorolási pont ütközik a képpel, például hogy az ötödik dián a második pontot kell javítani. Az alkalmazás belső utasításokat használ, ezért nem általános képleírást ad, hanem a bemutatókészítéshez szükséges visszajelzést.
Simeone szerint a tapasztalat nem pusztán kényelmi kérdés. Egy 24 diás bemutatót korábban több látó ember, köztük fizetett Aira-ügynökök is átnéztek, az alkalmazás ellenőrzése azonban 28 hibát vagy figyelmeztetést talált. Szerinte a látók részben nem tudták kijavítani a hibákat, részben nem akartak megbántani senkit. Ezt a bemutatót korábban több ezer ember előtt tartotta meg, és utólag elgondolkodott azon, mit gondolhattak róla a hallgatók, ha a bemutató nem érte el a megszokott színvonalat.
A mesterséges intelligencia szerinte azért is hasznos, mert őszintébb a legtöbb látó embernél: nem foglalkozik az érzelmekkel, és megmondja, melyik diával mi a baj. Egy kollégának megvan a maga munkája, nem őt fizetik a bemutató javításáért, ezért ilyen részletes visszajelzést nem is várhatunk tőle. Simeone szerint a képek és videók beépítése is új lehetőségeket nyitott meg, olyanokat, amelyeket korábban elképzelhetetlennek tartott. A beszélgetésben szóba került, hogy az udvariasságból adott dicséret a vak embereknek is árthat, ha senki sem mondja meg nekik, mi nem jó.
Munkahely és hitelesség
Simeone az interjúban a foglalkoztatási kérdésekre is kitért. Az Egyesült Államokban október a fogyatékossággal élők foglalkoztatásával kapcsolatos tudatosság hónapja, és szerinte sokan hangoztatnak olyan közhelyeket, hogy elég egy képernyőolvasó és némi megértés. Ezt hamisnak tartja, mert sok munkahelyi eszköz továbbra sem akadálymentes. Ha egy vak munkavállaló minden bemutatójához segítséget kér, azzal azt a benyomást keltheti, hogy nem boldogul a feladatával.
Az egyik műsorvezető szerint a probléma nem a képességeken múlik, hanem azon, hogyan ítélik meg másokat: egy látó kolléga hibáját megszokták, a vak ember hibája viszont felnagyítva jelenik meg. Ha egy látó munkatárs diáján a szöveg beleér a képbe, azt természetesnek veszik, a vak embernél viszont más mércét alkalmaznak, különösen mert a hibát gyakran csak nehezen vagy egyáltalán nem tudja kijavítani. Simeone hozzátette, hogy az amerikai szabályozás az állás lényeges funkcióinak elvégzésére épít, ha pedig a PowerPoint ezek közé tartozik, a megfelelő eszköz nélkül komoly ráfordítást igényel.
Mindhárom beszélgetőpartner egyetértett abban, hogy segítségkérésre mindig szükség lesz, de a mesterséges intelligencia és az olyan eszközök, mint a PresentAble, csökkenthetik a függőséget. Shaun Preece a munkahelyi segítőkkel is párhuzamot vont: az Egyesült Királyságban a vak munkavállalók támogatót kaphatnak, de egy ember egész napos jelenléte plusz feladatot is jelent, hiszen mintha egy csapat menedzsere lenne, amelynek ő maga az egyetlen tagja. Az Aira megjelenésekor azt szerette volna, hogy egy működő szempár mindig elővehető legyen a zsebből. A mesterséges intelligencia ezért reális alternatíva lehet, és szerinte segíthet abban is, hogy több vak ember jusson munkához.
Simeone már új projekten is dolgozik: egy alkalmazáson, amely a weboldalak kezelését könnyítené meg. Saját oldalain ritkábban közöl, mint szeretne, mert a szoftverek akadálymentességi hiányosságai korlátozzák a kreativitását, és nehéz megítélni, hogyan néz ki egy oldal.
Elérhetőség
A PresentAble előrendelhető a Hartgen Consultancy oldalán, az év végéig kedvezményes áron. A megadott árra Simeone maga sem emlékezett pontosan (80 amerikai dollárt, illetve 100 fontot említett; a Hartgen Consultancy oldala szerint az ár 80 font az év végéig, utána 100 font). A megjelenés napját az adásban két különböző időpontra tették: a vendég november 23-át említette, Shaun Preece pedig október 29-ét, csütörtököt. A Hartgen Consultancy oldala szerint október 29. a helyes dátum. Simeone felesége, Desiree Renae a Learning Blind Tech című podcast készítője, a közeljövőben bemutatót tesz közzé az alkalmazásról.
Alexa+ az Amazon új táblagépén
Shaun Preece megvásárolta az Amazon táblagépét, amelyet nagyon jónak talál. Szerinte nem lassú, a TalkBack hangjelzéseit (a felhasználót tájékoztató sípoló és koppanó hangokat) viszont még be kell állítania, mert zavarják. A készülék Google-fiókkal is beállítható, és onnan automatikusan az Amazon-fiókba is bejelentkeztet. A Wi-Fi-hozzáférés külön beállítás nélkül is működött, amit Preece meglepőnek talált. Érintéssel nem tapasztalta azokat a problémákat a készülék alján, amelyekről a műsor egy másik résztvevője számolt be; ez akár egy későbbi frissítésnek is köszönhető lehet.
A táblagép beállítása után az Alexa+ az otthoni Echo-készülékeken is megjelent, még a régebbieken is. Preece felesége például megkérdezte, jobb-e a Gemininél. A hangulatos beszélgetésekben az új asszisztens jónak bizonyul, a Hive okostermosztát kezelésében viszont következetlen. Néha a szobánkénti hőmérsékletet is elmondja, más esetben csak annyit közöl, hogy a termosztát ki van kapcsolva, a hőmérsékletet viszont nem. Teljes információt akkor kap, ha a termosztát be van kapcsolva, de ez készüléktől is függhet. Preece szerint az a gond, hogy ugyanarra a parancsra eltérő válaszok jönnek. A két műsorvezető egy évvel korábban vásárolt Echo Dot Maxe viszont egyelőre nem kapta meg az Alexa+-t.
Egy vitatott egészségügyi alkalmazás
Az AppleVis fórumon, ahol a vak felhasználók az akadálymentes Apple-eszközökről beszélgetnek, vita bontakozott ki egy iPhone-kamerát használó alkalmazás körül. Az adásban Accessible Hygiene Helper néven emlegetett program weboldalként fut, a készítő szerint helyben dolgozza fel a képet, és vért keres a székletben vagy a vizeletben. A fórumon sokan sértőnek találták a bemutatását, a bejegyzést később törölték.
A műsorvezetők nem értettek egyet. Az egyik szerint a téma komoly, mert vak emberek is bizonytalanok lehetnek, és szégyenükben nem fordulnak orvoshoz, ezért nem szabad kinevetni azokat, akiknek ez valódi kérdés. A másik úgy látta, hogy az ötlet jó, de nem a kamerás, mesterséges intelligenciás megoldást támogatná. Inkább Aira- vagy Be My Eyes-típusú szolgáltatást szeretne, amelynek a másik végén egészségügyi szakember dolgozik. Abban viszont mindketten egyetértettek, hogy aggályosnak tartják egy intim testtájról készült képet az internetre továbbítani, még ha az alkalmazás állítása szerint minden helyben fut.
Apple-bejelentések előtt
Szerdán, október 28-án Apple-esemény várható, Pro and Tell címmel. A beszélgetők szerint a legnagyobb téma az érintőképernyős MacBook lehet (a pletykák szerint MacBook Pro), amelyet nem tartanak érdekesnek. Az egyik műsorvezető azoknak, akik új MacBookot terveznek venni, a tavalyi modelleket ajánlja, mert az árak emelkedhetnek, az M5-ös gépek ára pedig az Amazonon már csökken.
Shaun Preece az Apple-től kölcsönkapta az Apple első összehajtható iPhone-ját, az iPhone Duót, hogy kipróbálja. Szerinte az új formátum hozzáférhetőségét most nem érdemes az alkalmazások jelenlegi állapota alapján megítélni, mert a fejlesztőknek először frissíteniük kell az alkalmazásaikat, és ez nem az Apple hibája.
Összegzés
A PresentAble példája azt mutatja, hogy a vibe coding programozói múlt nélkül is használható saját akadálymentességi problémák megoldására. A vak felhasználók számára az ilyen eszközök egyik legfontosabb hozadéka, hogy kevesebb helyzetben szorulnak más segítségére. A kérdés az, hogy a munkáltatók mennyire veszik figyelembe az ilyen megoldásokat.
A cikk a Double Tap podcast 2026. október 26-i adása alapján, AI felhasználásával készült, ezért apróbb pontatlanságokat tartalmazhat.