Mesterséges intelligencia, akadálymentesítési jogszabályok és újgenerációs segédeszközök álltak az idei, 41. CSUN Assistive Technology Conference középpontjában. A kaliforniai Anaheimben megrendezett konferencia egyszerre volt kiállítás, szakmai fórum és közösségi találkozó.
A CSUN rövidítés nem a napra és a tengerre utal, bár sokan így gondolják – az elnevezés a California State University, Northridge névből ered. A Los Angeles melletti egyetemen működik a konferenciát szervező Center on Disabilities, amely ma már kizárólag a rendezvény szervezésével és egy akkreditált segédtechnológiai szakképzési programmal foglalkozik. Julia Santiago ügyvezető igazgató elmondta, hogy a konferencia 1985-ben indult azzal a céllal, hogy a gyorsan fejlődő, főleg számítógépes technológia terén összehozza a fogyatékossággal élők közösségének különböző szereplőit. Mára az egyik legfontosabb találkozóponttá vált, ahol felsőoktatásban dolgozó szakemberek, nagy technológiai cégek fejlesztői és mindennapi felhasználók egyszerre vannak jelen. Santiago szerint a fókusz 41 év alatt sem változott: „A mi feladatunk nem a témák meghatározása, hanem a találkozás terének biztosítása.”
A konferencia maga is teljes körűen akadálymentes: ASL-tolmácsok, CART (Computer Assisted Realtime Translation – valós idejű gépelt feliratozás), induktív hurkos halláserősítés, tapintható térképek, egyéni kérésre teljesítő segédszolgáltatások és idei újításként egy csendes pihenőtér is elérhető volt a résztvevők számára. Santiago szerint az utóbbi öt évben rendszeresen nő az első alkalommal érkezők száma, és sokan visszatérő látogatók lesznek.
Mesterséges intelligencia és jogi kötelezettségek
Az idei konferencia két legdominánsabb témája az AI és az akadálymentesítéssel kapcsolatos jogi szabályozás volt. Ez utóbbin belül különösen nagy érdeklődés övezte az EAA-t (European Accessibility Act – az EU akadálymentesítési irányelve) és az ADA (Americans with Disabilities Act) keretein belüli Title II előírásait, amelyek a digitális hozzáférhetőségre vonatkoznak. Mindkét területen közeledő határidők ösztönzik a szektort a felkészülésre; a rendezvényen mindkét jogszabályhoz külön workshopokat is szerveztek.
Az amerikai szövetségi kormány részvétele ugyanakkor érezhetően csökkent: kevesebb szövetségi alkalmazott jelent meg mind előadóként, mind résztvevőként. Santiago szerint a jelenlegi adminisztráció változásai közvetlenül hatással voltak erre, bár a nemzetközi jelenlét – kisebb visszaesés ellenére – erős maradt.
Blindshell Classic 3: három saját alkalmazás
A hardverbemutatók közül kiemelkedett a Blindshell Classic 3 – a csehországi Blindshell vakok és gyengénlátók számára tervezett speciális mobiltelefonjának legújabb változata. A készülék három saját fejlesztésű alkalmazással érkezett.
Az Observo képleíró funkciókat lát el: felismeri a szövegeket, azonosítja a bankjegyeket, jelzi a színeket, és képes valós idejű fordításra is. A tárolt fényképeket utólag is fel lehet dolgoztatni vele, ami hasznos lehet például konferenciákon – a meglátogatott standokról készített fotók leírását bármikor le lehet kérni, nem csak élőben.
A Luna mesterséges intelligenciára épülő segéd, amely receptektől az útvonal-ajánlásokon át az általános kérdésekre adott válaszokig mindenre alkalmas. Az AI-funkciók igény szerint kikapcsolhatók – a telefon ekkor is elvégzi az alapvetőbb feladatokat, mint a híváskezdeményezés vagy a szöveges üzenetküldés –, de a kibővített képességek nélkül szűkebb marad a felhasználói élmény.
A Tandem a kommunikációs és távsegítség-alkalmazás. Szöveges üzenetek, hanghívások és videóhívások mellett lehetővé teszi, hogy egy megbízott személy – interneten keresztül, akár más kontinensről is – teljes körűen átvehesse az irányítást a Blindshell felett. Ez különösen hasznos lehet Wi-Fi-beállításhoz, alkalmazáskonfiguráláshoz vagy egyéb technikai probléma esetén. A távsegítséget kizárólag a Blindshell-felhasználó indíthatja el, így a kontroll és a magánszféra védelme megmarad. Mivel a Tandem internet-alapú, ingyenesen elérhető. A korábban megjelent Classic 2-höz képest a 3-as verzióban lehetséges már a képernyőkép-készítés, a képernyőrögzítés és a másolás-beillesztés is.
A fejlesztési irány egyértelmű: az idősebb modellekre nem terveznek további frissítéseket, a Classic 3 lesz az elsődleges platform a jövőben. Fontos részlet az US-os webáruház elérhetősége: a globális oldal eurós árakkal dolgozik, az amerikai vásárlóknak az erre szolgáló US-aloldal a releváns.
Beacon Street Innovations: megfizethető Braille-kijelző
A szintén bemutatkozott Beacon Street Innovations egy háromfős csapat, amely elektromágneses meghajtású Braille-kijelzőn dolgozik. A hagyományos piezoelektromos meghajtással szemben az elektromágneses mechanizmus kompaktabb és könnyebb; a fejlesztők szerint alacsonyabb gyártási költség és jobb energiahatékonyság is párosul hozzá.
A prototípus kétsoros, 2×40 karakteres Braille-kijelző, amelynek skálázhatósága fontos előnye: az alapmechanizmus elvben tetszőleges karakterszámú és sorszámú kijelzőre alkalmazható. A csapat 2026 végéig szeretne piacra lépni, ehhez azonban szoftverfejlesztői közreműködőket is keres – a kétsoros Braille-megjelenítés ugyanis új terület a képernyőolvasó szoftverek számára.
A vállalkozás mögött személyes történet áll: az alapító MIT-en szerzett gépészmérnöki diplomát a korai 1990-es években, ahol témavezetője Ernesto Blanco professzor, a segédtechnológia és Braille-kijelzők kutatója volt. Az akkori elektromágneses cellatervek működőképesek lettek volna, de a gyártási költségük irreálisan magas lett volna. Az alapító évekkel később visszatért az ötlethez, és a Beacon Street Innovations ezt a korai munkát folytatja tovább.
A tervezett árcél is figyelemreméltó: a kétsoros kijelző egysoros kijelző áránál ne kerüljön többe – tehát a vásárló kétsorosat kapna egysoros áron. Az árszempont nem véletlen: az alapítók arra hivatkoznak, hogy a vakok körében a munkanélküliség aránya körülbelül 70%, és a jelenlegi Braille-kijelzők magas ára számottevően korlátozza az írott információhoz való hozzáférést.
RightHear: hangzó jelzőrendszer köztereken
A több mint nyolc éve működő izraeli RightHear rendszer az akadálymentes tájékozódást célozza meg köztereken, középületekben és bevásárlóközpontokban. Idan Meir, a cég társalapítója és vezérigazgatója elmondta, hogy a rendszer három technológia kombinációján alapul: Bluetooth-jelzőket (beacon), saját fejlesztésű grafikus markereket és GPS-t alkalmaz egyszerre.
A Bluetooth-jelzők arra figyelmeztetik a felhasználót, hogy egy adott helyen elérhető tartalom van – az okostelefon akár zsebből is reagál rájuk. A markerek vizuálisan QR-kódra emlékeztetnek, de technikailag eltérők: nagy távolságból és rossz fényviszonyok között is leolvashatók, URL nélküliek. Múzeumi analógiával: a Bluetooth-jelző megmondja, hogy melyik teremben tartózkodik a látogató, a marker viszont azt, hogy épp melyik kiállítási tárgy előtt áll. A rendszer nem navigációs alkalmazás a szó klasszikus értelmében – nem ad fordulatonkénti útmutatást –, hanem orientációs eszköz: segít tudni, hol van a felhasználó, mi veszi körül, és merre találja a kijáratot, a toaletteket vagy más nevezetes pontot.
A RightHear jelenleg több mint 2500 helyen érhető el világszerte. Izraelben az összes McDonald’s és az Aroma kávézólánc, valamint Microsoft-irodák csatlakoztak a rendszerhez; Dublinban és az Egyesült Államokban is nő a lefedettség. Az amerikai leányvállalatot négy éve alapították, székhelye Maryland államban, Washington D.C. közelében van.
Meir az ADA jelzéstáblákra vonatkozó előírásait is szóba hozta. A törvény a „hatékony kommunikáció” biztosítását írja elő, aminek részeként az épített jelzőtábláknak is hozzáférhetőknek kell lenniük. Ennek érdekében egykor Braille-feliratot raktak a táblákra – ma viszont a vakok és gyengénlátók nagy többsége nem olvas Braille-t, és még aki tud, az sem mindig találja meg ezeket a feliratokat. Meir szerint az audio formátum ma már nem extra kényelmi funkció, hanem alapvető polgári jog. Az app legújabb, 6-os verziója a napokban jelent meg, névtelenül és regisztráció nélkül használható.
Be My Eyes: egymillió felhasználó, tízmillió önkéntes
A konferencia egyik bejelentése a Be My Eyes-tól érkezett: a vakokat és gyengénlátókat önkéntesekkel összekötő alkalmazás elérte az egymillió regisztrált látássérült felhasználót és a tízmilliós önkéntes-táborát. Hans Jørgen Wiberg, a Be My Eyes alapítója szemléletes összehasonlítást hozott: ha a Be My Eyes egy ország lenne, a világ 87. legnépesebb országa lenne – körülbelül Belgium méretű közösség. A tízmillió önkéntes egyetlen fillér marketingkiadás nélkül verbuválódott, kizárólag szájhagyomány és közösségi média révén.
Közösségi tér 41 éve
A CSUN azért marad megkerülhetetlen esemény a szektorban, amit Santiago is hangsúlyozott: ez az egyik ritka alkalom, ahol az oktatásban, a fejlesztői oldalon és a mindennapi felhasználásban érintett szereplők egyszerre találkoznak, visszajelzéseket adnak egymásnak, és kapcsolatokat kötnek. Az idei kínálat – a megfizethető Braille-kijelzőtől a hangzó jelzőtáblán át a vakok okostelefonjáig – azt mutatja, hogy a segédtechnológia tere folyamatosan bővül.
A cikk a Double Tap podcast 2026. március 28-i adása alapján, AI felhasználásával készült, ezért apróbb pontatlanságokat tartalmazhat.