Az Apple bejelentette, hogy Tim Cook szeptembertől átadja a vezérigazgatói széket John Ternusnak – miközben a vakok és gyengénlátók számára a technológia megközelíthetősége egyre összetettebb kérdéssé válik az okos otthoni eszközök terjedésével.
—
Közel másfél évtized után az Apple egy új korszak előtt áll. Tim Cook 2026. szeptember 1-jén átadja a vezérigazgatói posztot John Ternusnak, aki ettől fogva az igazgatótanács tagjaként irányítja a vállalatot. Cook maga executive chairman, azaz ügyvezető elnök lesz – olyan megoldás, amellyel a vállalat a folytonosságot és az újítás szükségességét egyszerre próbálja kezelni.
Az Access On podcast legújabb epizódja – a National Federation of the Blind technológiai műsora – részletesen körüljárta a vezérváltás hátterét, majd egy hosszabb szegmensben lezárta az okos otthoni hangrendszerekről szóló sorozatát. A két téma látszólag nem függ össze, de van közös fonaluk: mennyire vannak jelen a vakok és fogyatékkal élők szempontjai ezekben a fejlesztésekben.
—
Egy mérnök a csúcson
John Patrick Ternus neve sokak számára ismerős lehet az Apple szeptemberi termékbemutatókról, ahol az elmúlt években rendszeresen ő ismertette az új iPhone- és Mac-modelleket. Ötvenéves mérnök, aki 2001 júliusa óta dolgozik az Apple-nél – első projektje a Cinema Display volt.
Pályája során fokozatosan vette át az Apple hardverfejlesztésének irányítását: 2013-ban alelnök lett, 2021 januárjában senior alelnökként az Apple vezető csapatának tagja. Felügyelete alá tartoztak a Mac, az iPad, az AirPods és az iPhone hardverei, majd 2022 végén az Apple Watch is. 2026 elején Cook csendben átruházta rá az összes Apple-tervezőcsapat irányítását is – ezt a pozíciót korábban csak Jony Ive, maga Cook, illetve Jeff Williams töltötte be.
Pennsylvaniai mérnöki diplomájával (1997) és a Virtual Research Systemsnél töltött négy évével – ahol VR fejkijelzőkön dolgozott – Ternus kifejezetten ipari hátterű vezető. Az egyetemen az úszócsapat tagja volt; végzős tervezési projektje egy fejjel irányítható mechanikus étkezőkar volt mozgáskorlátozott emberek számára. Ez az egyetlen dokumentált pillanat a pályáján, amely közvetlenül kapcsolódik az akadálymentesítés témájához.
—
Miért ő, és miért most?
A választás nem véletlen, és nem is elsősorban személyes szimpátia kérdése. Jeff Williams, a cég operatív igazgatója 2025 júliusában lemondott, és november közepén teljesen visszavonult. Az igazgatóság hosszabb mandátumú utódot keresett – olyat, aki nem öt, hanem tizenöt évre tervez.
A többi potenciális jelölt – Craig Federighi, Eddy Cue, Greg Joswiak, Deirdre O’Brien – mind hatvan körül jár. Ternus ötvenéves, ahogy Tim Cook is ötven volt, amikor 2011-ben átvette a céget Steve Jobstól. Az igazgatóságnak ez a párhuzam nyilvánvalóan számított.
Mark Gurman (Bloomberg) és John Gruber (Daring Fireball) egyaránt azt hangsúlyozza, hogy az Apple termékfókuszú mérnököt akart a csúcsra – különösen a mesterséges intelligencia, a vegyes valóság és az otthoni robotika által meghatározott új szakaszban. Ternus személyisége is illeszkedik ehhez: kollégái szerint döntésképes, ahol Cook inkább kérdésekkel reagál. Cameron Rogers, egykori Apple mérnöki vezető így fogalmazott: „Ha minden évben iPhone-t akarsz gyártani, Ternus a te embered.”
—
Fejlesztések és ellentmondások
Ternus felügyelete alatt született meg az Apple Silicon teljes átállása M1-től M4-ig, az iPhone-vonal az iPhone 17-ig és az iPhone Air modellel (2025. szeptember), az AirPods Pro 2 és Pro 3 hallásegészségügyi funkciókkal, az Apple Watch Ultra 3 háromdimenziós nyomtatott titániumházzal, a Vision Pro, és legutóbb a 2026 márciusában bemutatott 599 dolláros MacBook Neo.
Ugyanakkor nem minden termékirány az ő kezéhez köthető pozitív értelemben. A MacBook Pro érintősávját (Touch Bar) ő szorgalmazta – az aztán megszűnt. A Vision Pro fejlesztését belülről ellenezte, ahogy az Apple Car projektet is, amelyet végül töröltek. Mindez olyan vezető képét rajzolja ki, aki saját korábbi döntéseihez sem ragaszkodik, ha az adatok mást mutatnak.
—
Az akadálymentesítés kérdőjelei
Ternus nyilvános szerepléseiben szinte egyáltalán nem foglalkozott az akadálymentesítés témájával. Egyetlen érintőleges nyom: egy 2024. szeptemberi Apple-sajtóközlemény az AirPods Pro 2 hallásegészségügyi funkcióiról – de abban az explicit utalásokat Tim Cook és mások tették, nem Ternus.
Jellemző, hogy amikor a „hozzáférhetőség” szót használta a MacBook Neo kapcsán, azt affordability értelemben értette: megfizethetőséget, nem akadálymentesítést.
Mindez azért számít, mert Tim Cook az akadálymentesítés terén valódi aktivistának bizonyult. 2014-ben részvényesi találkozón azt mondta: „Ha azt akarod, hogy csak megtérülési szempontok alapján döntsek, add el a részvényeidet.” 2013-ban az ENSZ-ben az akadálymentesítést emberi méltóság kérdéseként határozta meg. Rendszeres Global Accessibility Awareness Day-posztjai, az Apple Parkon tett nyilatkozatai – ez egy következetes és személyes elköteleződés képe.
Ugyanakkor az is tény, hogy az akadálymentesítés szempontjából kiemelkedő hardverfejlesztések többsége az ő területén valósult meg. Az iPhone USB-C átállása (2023) egyetlen kábelt jelent braille-kijelzőkhöz, audioeszközökhöz és tárolókhoz egyaránt. Az Action gomb (iPhone 15 Pro) és a kameravezérlő (iPhone 16) akadálymentesítési parancsokhoz rendelhető. A H2 chip az AirPods Pro 2-ben FDA által engedélyezett, vény nélkül kapható hallókészülékké tette az eszközt (engedélyezés: 2024. szeptember 12.). Az Apple Silicon sokkal gyorsabb VoiceOver-t tesz lehetővé Macen, a LiDAR pedig ajtóérzékelést és személyfelismerést kínál a Nagyító alkalmazásban.
A szoftveroldalon – ahol a vakok számára kritikus funkciók élnek – Ternus nem volt közvetlen irányító. A hardver mégis számít. Az Apple Vis értékelései és az Access On hallgatói ugyanakkor hosszú évek óta panaszkodnak a Mac VoiceOver megoldatlan hibáira, amelyek jelenleg is fennállnak.
—
Okos otthon és hangrendszerek: hol tart az akadálymentesítés?
Az epizód második felében a műsor lezárta az okos otthoni hangrendszerekről szóló sorozatát. A többszobás (multi-room) audiórendszerek lehetővé teszik, hogy az egész otthonban szinkronizált zenét játsszunk le, vagy helyiségenként különböző tartalmat kezeljünk egyetlen alkalmazásból.
A Sonos az úttörő a piacon: kiváló szinkronizálással, sokféle modellel (a kompakt Era 100-tól a Dolby Atmos képességű Era 300-ig, a hordozható Roam-tól az Arc Ultra soundbarig), és olyan kisegítő megoldásokkal, mint a Sonos Connect és a Phonak TV adapter kombinációja, amely a hangot közvetlenül a hallókészülékekbe tudja küldeni. A Sonos Voice Control teljesen helyi feldolgozással működik, internetes közvetítő nélkül. Mindez ígéretes – ám 2024 májusában a cég teljesen átdolgozta az alkalmazását, és az eredmény katasztrofális lett a vakok számára. Az Explore by Touch megbukott, a VoiceOver fókusza ugrált, a vezérlők jelöletlenné váltak. Az NFB hivatalos sajtóközleményt adott ki a Sonos alkalmazást elítélve; a vezérigazgató elveszítette az állását. Azóta javítottak, de az alkalmazás még mindig nem olyan hatékony, mint korábban volt.
A Bluesound audiofil alternatívát kínál – 24 bites, 192 kHz-es felbontással, MQA-támogatással –, BlueOS alkalmazása a vakok körében kedvező hírnevű. A Bose Music alkalmazás a legutóbbi frissítések után teljes körűen akadálymentesítettnek tűnik a felhasználói visszajelzések alapján. A Denon és Marantz HEOS platformja az AV-vevők és a zenei streaming összekapcsolásaként működik, de alkalmazásuk nehézkesnek számít, a TuneIn-integráció nem mindig navigálható teljesen VoiceOver-rel.
Az Apple AirPlay 2 a vakok számára ma a legzökkenőmentesebb multi-room hangrendszer: az iOS Otthon alkalmazás teljes VoiceOver-támogatással rendelkezik, Siri is használható, és a Vezérlőközpontból is kezelhető. Hátránya, hogy csak az Apple ökoszisztémán belül működik igazán, és a különböző gyártók eszközei között csak sztereót küld, nem többcsatornás hangot.
A műsorvezető személyes tapasztalata egy fejlett otthoni automatizálási rendszerről, a Josh AI-ról is szóba került. Ez nem fogyasztói termék – csak szakmai forgalmazókon és tanúsított telepítőkön keresztül érhető el. A rendszer helyben tartja az adatokat: alapértelmezés szerint minden feldolgozás helyi, külső kapcsolat csak szükség esetén létesül. A Doorbird kaputelefon kamerájának képét például LLM elemzi, és Sonos hangszórókon mondja el a leírást – például: „UPS-egyenruhás személy csomaggal, UPS-teherautó látható a háttérben.” A teljes telepítési költség nagyjából 33 000 dollár körül alakult, évi 330 dolláros előfizetéssel. A Josh AI vezérigazgatója személyesen egyeztetett a műsorvezetővel az akadálymentesítési fejlesztésekről – a weboldal és az iOS-alkalmazás ma még nem hibátlan, de a legtöbb feladat elvégezhető.
Külön problémát jelent, hogy a legtöbb streaming szolgáltató az audioleírást (audio description) csak sztereóban kínálja, míg a Dolby Atmos-t külön, leírás nélkül. Az NFB 2025-05. határozatában arra szólított fel minden platformot – a Netflixtől az Amazon Prime Videóig –, hogy a térhangzós hangformátumok mellé is biztosítsanak audioleírást. Az Apple TV+ ebben kivételt jelent: vakok is a maximális hangminőséggel hallhatják a tartalmakat leírással együtt.
—
Összegzés
A Ternus-korszak megkezdése előtt az Apple egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a hardvermérnök hátterű vezető mennyire tekinti sajátjának az akadálymentesítési elköteleződést – amelyet Cook éveken át személyes ügyként képviselt. A hardver területén számos pozitív fejlesztés kapcsolódik Ternus nevéhez, de nyilvános nyilatkozatai hiányoznak, a szoftveroldalon pedig évek óta megoldatlan problémák terhelik a Mac VoiceOver-t. Az okos otthoni piacon közben jól látható, hogy az akadálymentesítés nem egyszer s mindenkorra megoldott kérdés: egy alkalmazás átírása pillanatok alatt lerombolhatja, amit évek alatt felépítettek.
—
A cikk az Access On podcast 73. epizódja alapján, AI felhasználásával készült, ezért apróbb pontatlanságokat tartalmazhat.