Az RNIB Tech Talk legújabb adása teli van praktikus információval: Facebook-hiba, Android-képernyőolvasók, Windows Narrator, BrailleNote Evolve és egy személyes technológiai életút.
—
A vakság és látássérülés szempontjából releváns technológiai hírek soha nem apadnak el – ez az epizód is ezt bizonyítja. Hubert Pawelkiewicz, Jackie Brown, Natalie Curran és az androidos vendég Steve változatos témákat járnak körül: a közösségi média akadálymentesítési hibáitól a mesterséges intelligencia képernyőolvasós integrációján át egészen a Braille-alapú Windows-laptopig.
—
Facebook 560: érdemes kivárni a javítást
Hubert Pawelkiewicz figyelmeztetése egyszerű és konkrét: aki még nem frissítette a Facebook alkalmazást az 560-as verzióra, egyelőre ne tegye meg. A legújabb verzióban akadálymentesítési hiba jelent meg: dupla koppintásra a bejegyzések nem olvashatók fel. A hírfolyamban görgetés közben a bejegyzések még rendben vannak, de amint a felhasználó megnyit egyet, a képernyőolvasó nem jut hozzá a tartalomhoz. A reakciók kezelése körül is akadnak zavarok, bár ez külön probléma.
Nem biztos, hogy minden eszközön jelentkezik a hiba – egyes felhasználók azt jelzik, hogy náluk az alkalmazás rendesen működik. Az ilyen hibák egy részét szerver oldalon is lehet javítani, frissítés nélkül. A részletek és a visszajelzések az AppleVis oldalon követhetők.
—
TalkBack 16.1: Gemini a képleírásban
Az Android beépített képernyőolvasójának, a TalkBacknek (a képernyőn lévő elemeket felolvasó, érintéses navigációt lehetővé tevő akadálymentesítési szoftver) friss, 16.1-es verziója két érdemi újítást hoz.
Az egyik a finomhangolhatóság: a fókusz-késleltetés és a gépelési késleltetés mostantól milliszekundum pontossággal állítható be – ez azoknak jelent valódi előrelépést, akiknek az alapértelmezett időzítések nem felelnek meg.
A másik újdonság a Gemini mesterséges intelligencia integrálása a képleírásba. Ha a felhasználó képpel találkozik, közvetlenül a TalkBackből tehet fel kérdéseket a Gemini AI-nak a kép tartalmáról. Az adásban Steve élőben is bemutatta ezt: egy ismerőse nyaralásról küldött WhatsApp-fotóján először azonosíttatta a madárfajt, majd megkérdezte, hol él, és mekkora. A Gemini mind a három kérdésre a TalkBack felületén belül válaszolt, anélkül hogy külön alkalmazást kellett volna megnyitni, a válaszokat pedig vágólapra lehetett másolni. Hasonló módon működik a képernyőleírás is: ha egy alkalmazásban sok a felirat nélküli gomb, a teljes képernyő tartalmáról is kérdések tehetők fel. A funkció nem kizárólag Google Pixel telefonokon érhető el – a Samsung készülékek kivételével más Android-eszközökön is működik.
—
Android-képernyőolvasók és TTS-motorok a TalkBacken túl
Az Android egyik kevésbé ismert előnye, hogy a TalkBack mellett több alternatív képernyőolvasó is létezik. A Commentary kínai fejlesztésű, részben fizetős (freemium) alkalmazás: gyorsabb és egyes funkciókban fejlettebb a TalkBacknél, Gemini-integrációval viszont nem rendelkezik. A Ferda egy török fejlesztő – maga is vak – munkája, és a TalkBack nyílt forráskódú alapjaira épül, saját funkciókkal kiegészítve. Hasonló elvű a Prudence is, amely szintén TalkBack-alapú, de eltérő megközelítéssel.
A TTS-motorok (szövegfelolvasó szoftverek, amelyek írott szöveget alakítanak gépi hanggá) terén is bővül a paletta. Az egyik újdonság a ToBe Said nevű alkalmazás, amellyel a felhasználó saját hangját is betaníthatja: egyperces felvétel alapján a rendszer elkészíti az egyéni TTS-profilt, amelyet aztán akár a TalkBackkel is lehet használni. A hangok inkább könyvolvasásra alkalmasak, mint valós idejű képernyőolvasásra, de maga a lehetőség érdekes.
A BookFusion elsősorban e-könyv- és PDF-olvasó, de kiváló minőségű hangjaival rendszerszinten is használható. A Vibrate the Time alkalmazás – amelyet egy fejlesztő barát írt a vendég kérésére – az Apple Watch hasonló funkciójára adott Android-válasz: rezgéssel jelzi az időt, hang nélkül. A Notification Reader szintén egyéni fejlesztés: lehetővé teszi, hogy a felhasználó alkalmazásonként szabja meg, mely értesítéseket olvasson fel a rendszer. Bluetooth-fejhallgató csatlakoztatásakor automatikusan felolvas, leválasztáskor elhallgat – ez a fajta kontroll a TalkBackből nem érhető el.
Érdemes megemlíteni, hogy a TalkBack egyébként is kínál néhány olyan funkciót, amely iOS-en nem elérhető: például az egyes érintésre nyitás módja, amelyben a fókuszált elem egyetlen koppintásra aktiválódik, nem kettőre – ez azok számára lehet hasznos, akik jól tájékozódnak a képernyőn.
A Google Home hangszórókon eközben elindul a Gemini-integráció, és az új hangok minősége is számottevően javult. Az Android 17 bejelentése a Google I/O konferencián várható (május vége), amellyel együtt valószínűleg a TalkBack következő főverziója is megjelenik. Az eseményen várhatóan szó lesz a Google XR okosszemüvegekről is – amelyek iránt az Android-közösségben is nagy az érdeklődés. Az adás szerint az Apple és a Google megállapodás felé tart abban, hogy a Gemini AI az Apple-eszközökre is felkerüljön, Apple Intelligence helyett vagy mellett.
—
Windows Narrator: komoly backup, korlátokkal
A Windows beépített képernyőolvasójáról, a Narratorról az adás részletes bemutatót közöl. A be- és kikapcsolás parancsa változatlan: Windows+Ctrl+Enter.
A Narrator hangjai sokat fejlődtek. A letölthető neurális hangok között megtalálható Ryan (brit férfi), Sonya, Andrew HD, Jenny, Aria és Ava – összesen 34 hang érhető el különböző nyelveken és minőségi szinteken. A beállítási menüből a sebesség, a hangmagasság, a verbozitás (hogy mennyi információt olvasson fel a képernyőolvasó az egyes elemekről) és a Braille-kijelző is konfigurálható.
Fő erénye, hogy új laptop vagy PC beállításakor – amikor még nincs telepítve más képernyőolvasó – a Narrator az indítástól fogva elérhetővé teszi a rendszert. 2015-ös megjelenésekor alig volt alkalmas ennél többre: kézzel lehetett beállítani a Windowst, de önálló munkavégzésre kevéssé. Azóta viszont sokat fejlődött – ezt az adás szerzője saját tapasztalataiból is megerősíti, miután egy laptopbeállítás során meglepően hosszan hagyta futni, mert egyre több feladatot tudott elvégezni vele. A bemutató során az RNIB Reading Services weboldalán is körülnéztek: a fejléc-navigáció és a gombfelismerés alapvetően működött, kisebb következetlenségekkel.
A legnagyobb akadály a Braille-kijelző használatánál jelentkezik: a Narrator Braille-meghajtójának telepítése és eltávolítása körülményes, ha a felhasználó más képernyőolvasókkal – például JAWS-szal vagy NVDA-val – váltakozva dolgozik. Ez azok számára valódi korlát, akik Braille-kijelzőt használnak a mindennapi munkájukhoz.
A Microsoft Word Read Aloud funkciójához a Ctrl+Alt+Space gyorsbillentyű vezet. A felolvasás során az éppen olvasott szavak kiemelődnek a képernyőn, és a felhasználó bármikor szüneteltetheti vagy visszaléphet egy bekezdéssel. Natalie Curran egy diszlexiás ismerőse kapcsán hívta fel rá a figyelmet, aki szerint ez a funkció sokkal jobban kiszűri a helyesírásilag helyes, de hibás szóhasználatot, mint a hagyományos ellenőrző. A hangok minősége egyébként messze felülmúlja a képernyőolvasókban hagyományosan használt szintetizátorokat – ez az összehasonlítás a résztvevők körében is megerősítést kapott.
A Microsoft Edge böngészőben az F9 billentyű nyitja meg az Immersive Readert, amely kiszűri a lapról a hirdetéseket és a navigációs elemeket, és a megtisztított főszöveget teszi hozzáférhetővé – hangosan felolvasva.
—
BrailleNote Evolve: Windows 11 Braille-kijelzőn
A HumanWare BrailleNote Evolve nem hagyományos Braille-eszköz: Windows 11 Pro fut rajta, a megszokott Keysoft felülettel kiegészítve. A felhasználó egyszerre kap egy teljes értékű Windows-laptopot és egy hagyományos BrailleNote-élményt – a kettő között zökkenőmentesen lehet váltani.
David Woodbridge az iSee podcastban több részes sorozatban mutatja be az eszközt: az indítástól a Keysoft főmenün át a Windows-módba való átváltásig terjed a tartalom. A felvétel időpontjában már négy rész volt elérhető, és Woodbridge néhány naponta folytatja tovább a sorozatot.
A Braille-beviteles változat nyáron várható (június–júliusban), a QWERTY-s billentyűzettel szerelt verzió pedig az év végén jelenik meg. Utóbbi valamivel nagyobb és nehezebb lesz, de az érdeklődők már most betekintést nyerhetnek az eszköz működésébe a podcast-sorozat révén.
—
Sony LinkBuds Clip: nem a fülbe, hanem a fülre
Jackie Brown saját tapasztalatai alapján számol be a Sony LinkBuds Clip headsetről. Az eszköz nem fülhallgató a szó hagyományos értelmében: nem kerül a fülbe, hanem a fülkagylóra csíptethető – egy kis gömb ül a fül előtt, ahol a hang kijön, míg a kapocs a fülcimpára fogódzik. Jackie számára, aki hallókészüléket hord és nem tolerálja a fülbe dugható fülhallgatókat, ez ideális megoldás. (A Sony korábban tesztelésre elküldte neki a LinkBuds Open modellt is, amely szintén nem megy egészen a fülbe, de Jackie szerint a Clip kényelme és stabilitása meggyőzőbb.)
Nyolc eszközhöz párosítható, egyszerre kettőn is használható – például párhuzamosan egy okostelefonon és egy DAISY-lejátszón. A Sony Headphones Connect alkalmazás jól kezelhető: az egyenlítőbeállítások, az akkumulátorállapot és a többi funkció könnyen elérhető, az akadálymentesítés pedig sokat javult az elmúlt frissítések során.
—
Tech Timeline: Rosie Murray technológiai útja
A Tech Timeline rovatban Rosie Murray mesélt saját technológiai életútjáról. Első eszköze egy BrailleNote Apex volt – nyolcévesen, általános iskolában. Az Apple-ökoszisztémával azóta is szoros kapcsolatban van: tizenegy éves iPad-je ugyan már alig működik, de azóta újabb iPad-re, Mac-re és iPhone-ra váltott, az Apple Watch pedig napi eszköze lett.
Jelenleg Meta okosszemüveget is használ, és úgy látja, hogy bizonyos feladatokra ez hatékonyabb, mint egy applikáció a telefonon. Ha egy technológiát vissza lehetne hozni, az iPod lenne az – a zene elszigetelt, egyszerű élménye az, amit a sokfunkciós telefon nem tud teljesen pótolni.
A jövőtől elsősorban az okosszemüveges navigáció fejlődését várja: valós idejű tájékozódást, távolságbecslést, iránymutatást. Közlekedéshez jelenleg a BlindSquare alkalmazást használja – különösen buszon, megállók követésére –, de úgy érzi, a szemüveg ebben is sokat tudna nyújtani, ha a szoftver fejlődik.
—
Mindkét nagy platformon – Androidon és Windowson egyaránt – látszik, hogy az akadálymentesítési eszközök egyre inkább beépülnek a főáramba: a mesterséges intelligencia, a jobb minőségű hangok és a rugalmas konfigurálhatóság már nem különlegesség, hanem alap. A Gemini-integráció a TalkBackben, a Narrator fejlettebb hangjai, az alternatív képernyőolvasók megjelenése és az okosszemüvegek bővülő lehetőségei egyaránt arra utalnak, hogy a platform-választás vakság esetén egyre kevésbé kényszer – és egyre inkább személyes döntés kérdése.
A cikk az RNIB Tech Talk podcast 616. adása alapján, AI felhasználásával készült, ezért apróbb pontatlanságokat tartalmazhat.