A két legnépszerűbb nyílt forráskódú tartalomkezelő rendszer közötti választás sosem volt egyszerű – de ha képernyőolvasóval dolgozunk, a döntési szempontok még összetettebbek. Az Access On podcast legújabb epizódja ezt a kérdést járja körül részletesen.
—
Miért fontos a CMS-választás vak webszerkesztők számára?
A CMS (Content Management System, azaz tartalomkezelő rendszer) az a szoftver, amellyel egy weboldal tartalmát – cikkeket, oldalakat, képeket, menüket – szerkeszteni, közzétenni és kezelni lehet programozási ismeretek nélkül. A piac két meghatározó szereplője a WordPress és a Drupal: az előbbi az internet mintegy 42 százalékát hajtja meg, az utóbbi sok százezer webhelyen fut, köztük állami intézményeknél, nagy non-profit szervezeteknél és egyetemeken.
A választás azonban nem csupán piaci részesedés kérdése. Vak és gyengénlátó szerkesztők számára az adminisztrációs felület kezelhetősége legalább annyira fontos, mint a funkciókészlet – és e téren a két rendszer eltérő erősségeket mutat.
—
WordPress: rugalmasság és plugin-ökoszisztéma
A WordPress két, egymástól lényegesen különböző formában létezik. A WordPress.org verzió nyílt forráskódú szoftver: ingyenesen letölthető, saját szerverre telepíthető, és teljes kontrollt ad a tulajdonosnak. Ehhez szükség van egy domain névre (évi 10–20 dollár egy regisztrátornál) és webtárhelyre (havi 3–15 dollár megosztott hoszting esetén). A Bluehost, a SiteGround, a WP Engine és a DreamHost egyaránt kínál egyetlen kattintással elvégezhető WordPress-telepítést.
A WordPress.com ezzel szemben egy üzemeltetett (hosted) szolgáltatás, amelyet az Automattic nevű cég – két t-vel – működtet. Ingyenes és fizetős csomagok egyaránt elérhetők, de az ingyenes verzión a platform saját hirdetéseket helyez el, amelyeket a tulajdonos nem távolíthat el, és a testreszabhatóság is korlátozottabb.
A webtárhely-szolgáltatók adminisztrációs paneljeinek képernyőolvasó-kompatibilitása eltérő lehet, ezért érdemes előre tájékozódni. Vakügyi fórumok és levelezőlisták, illetve a Mastodon vak technológiai közösségei (mint a caneandable.social instance) hasznos kiindulópontot jelentenek – a tapasztalatok azonban gyorsan változnak, ezért régi véleményekre nem érdemes támaszkodni.
—
Classic Editor vagy Gutenberg?
A WordPress adminisztrációs felületét a yoursite.com/wp-admin címen érheti el, és a dashboard böngészőn és képernyőolvasón keresztül egyaránt navigálható. A szerkesztési élményt azonban alapvetően befolyásolja, melyik szövegszerkesztőt használjuk.
A Classic Editor a WordPress eredeti, hagyományos szerkesztője, amely billentyűzetről jól kezelhető, és közel áll egy szövegszerkesztő megszokott logikájához. 2018-ban a fejlesztők bevezették a Gutenberg nevű blokkszerkesztőt (WordPress 5.0), amely vizuálisan rugalmasabb: minden tartalomelem – bekezdés, cím, kép, gomb – önálló blokkként helyezhető el az oldalon. A blokkok listáját a perjel (/) billentyű lenyomásával lehet előhívni.
A Gutenberg induláskor komoly nehézségeket okozott képernyőolvasó-felhasználók számára. A WordPress akadálymentességi csapata azóta sokat javított a helyzeten, de a szerkesztő így is komplexebb, mint elődje. Kezdők számára javasolt megoldás a Classic Editor plugin telepítése, amely visszaállítja a régi szerkesztőt – jelenleg legalább 2026-ig kap hivatalos támogatást, és több mint 9 millió aktív telepítéssel rendelkezik.
Praktikus tipp: Word-ből közvetlenül másolt szöveg a WordPress-szerkesztőbe átkerülve megőrzi a heading-struktúrát, a listákat és a kiemeléseket – ez időt spórol az utószerkesztésnél.
—
Témák, pluginok és felhasználói szerepkörök
A WordPress téma (theme) a weboldal vizuális megjelenését határozza meg: az elrendezést, a színeket, a navigáció helyzetét. A tartalom ettől független, tehát témát bármikor le lehet cserélni anélkül, hogy a szövegek elvesznének. A hivatalos WordPress tématárban az „accessibility ready” szűrővel kifejezetten tesztelt témák is megjeleníthetők. A Neve, az Astra és a GeneratePress jó hírnévnek örvend ezen a téren. Kerülendők azok a témák, amelyek Elementor vagy Divi oldalkészítőre (page builder) épülnek – ezek képernyőolvasóval általában nehezebben kezelhetők.
A pluginok a WordPress funkcióbővítői, nagyjából úgy működnek, mint az okostelefonos alkalmazások. A hivatalos könyvtárban több mint 60 000 plugin érhető el. A legfontosabb kategóriák:
- SEO (keresőoptimalizálás): Yoast SEO, Rank Math
- Kapcsolatfelvételi formok: Contact Form 7, WPForms
- Biztonság: Wordfence
- Gyorsítótárazás: WP Super Cache, W3 Total Cache; fizetős: WP Rocket
- Biztonsági mentés: UpdraftPlus
- Podcastolás: Seriously Simple Podcasting, PowerPress
- Adománygyűjtés: GiveWP
- Eseménynaptár: The Events Calendar
- Közösség és tagság: BuddyPress, MemberPress, Paid Membership Pro, Restrict Content Pro
- Akadálymentesség: WP Accessibility (Joe Dolson fejleszti és karbantartja)
Ha a blog nyilvánosan kommentelhetővé válik, az Akismet anti-spam plugin szinte nélkülözhetetlen: automatikusan kiszűri a kommentspameket, így a szerkesztőnek nem kell kézzel válogatni közöttük. A WordPress dashboard alapból jelzi az Akismet jelenlétét, és egy népszerűbb blogon hamar kiderül, mennyire hasznos lehet.
Külön figyelmeztetés az úgynevezett overlay widgetekre (akadálymentesség-javítónak hirdetett felugró eszközök): ezek nem helyettesítik a valódi akadálymentességet, sőt zavarhatják a képernyőolvasók működését – érdemes elkerülni őket.
A tartalom szervezésének alapja a WordPress-ben a kétféle tartalomtípus: a Page (statikus oldal, például Rólunk vagy Kapcsolat) és a Post (blog jellegű bejegyzés, amelyhez kategóriák, címkék és RSS-feed – Really Simple Syndication, automatikus tartalomterjesztési formátum – tartozik). A bejegyzések kategóriákba (tematikus fő csoportok) és az ezeket kiegészítő, kulcsszó jellegű tagek alá sorolhatók: egy érdekképviseleti bejegyzés például az „Advocacy” kategóriába kerülhet, miközben az „autonomous vehicles” és „legislation” tagek segítenek az olvasóknak a kapcsolódó tartalmak megtalálásában. Képek feltöltésekor az alt szöveg mező kitöltése kritikus, de a WordPress nem kényszeríti ki – ez a szerkesztő felelőssége.
Nagy szerkesztői csapatot igénylő webhelyeknél a WordPress öt felhasználói szerepkört kínál: az adminisztrátor teljes jogosultságkörrel rendelkezik (pluginok és témák telepítése, felhasználók kezelése), a szerkesztő (editor) az összes bejegyzést és oldalt közzéteheti, de beállításokat nem módosíthat, a szerző (author) csak saját bejegyzéseit publikálhatja, a közreműködő (contributor) írhat, de nem tehet közzé tartalmakat – bejegyzései moderálásra várakoznak –, az előfizető (subscriber) pedig bejelentkezhet és kezelheti profilját, de tartalmat nem hozhat létre.
—
Drupal: amikor a struktúra és a biztonság az elsődleges
A Drupal nyílt forráskódú rendszert a portlandi székhelyű, non-profit Drupal Association koordinálja. Az NFB (National Federation of the Blind, a Vakok Nemzeti Szövetsége) saját weboldalait – köztük az nfb.org-ot és az affiliátum szervezetek oldalait – Drupalon futtatja.
A rendszerre való átállást az NFB-nél Rachel Olivero vezette, aki a szervezet technológiai igazgatójaként irányította a folyamatot. Olivero 2019. február 3-án hunyt el, 36 éves korában. A Drupal közösség az új alapértelmezett front-end témát – amelyet a Drupal 10 óta milliónyi weboldal látogatói látnak – az ő tiszteletére Olivero-nak nevezte el.
A Drupal dedikált biztonsági csapata átvizsgálja a kódot, koordinálja a sérülékenységek felelős közzétételét, és kiszámítható ütemterv szerint publikál formális figyelmeztetőket. Kormányzati vagy egészségügyi szervezetek számára ez azért meghatározó, mert váratlan biztonsági incidens esetén kevés a mozgásterük – a Drupal keretrendszere lehetővé teszi az IT-csapatok tervszerű, kontrollált frissítési folyamatát.
A Drupal adminisztrációs felülete a Claro admin témát használja, amely megfelel a WCAG (Web Content Accessibility Guidelines) 2.1 AA szabványnak. Az admin eszköztár az oldal tetején helyezkedik el, és képernyőolvasóval jól navigálható.
A Drupal-tartalmak alapegysége a node: minden node egy adott tartalomtípushoz tartozik. Az alaptípusok között szerepel a basic page (statikus tartalmakhoz) és az article (rendszeresen közzétett, dátum szerint rendezett tartalmakhoz), de egyedi tartalomtípusok is létrehozhatók saját mezőkészlettel – ami a WordPress egyszerű szövegdobozánál lényegesen strukturáltabb adatkezelést tesz lehetővé.
—
Szerkesztési élmény Drupalban: CKEditor 5 és egyéb eszközök
A Drupal 10 óta alapértelmezett szövegszerkesztője a CKEditor 5, amely WCAG 2.2 Level AA és Section 508 kompatibilis. Az Alt+0 billentyűkombináció megnyitja a beépített súgót a billentyűparancsokkal, az Alt+F10 pedig az eszköztárra ugrik. NVDA-val a betűtípus- és mérethúzók egyes esetekben nem jelzik a kiválasztott opciót – ez ismert, nyitott hibajelentésként szerepel a fejlesztői nyomkövetőben.
Word-ből másolt szöveg a „Paste from Office” funkción keresztül illeszthető be, amely megőrzi a fejléc- és listastruktúrát.
Az Editoria11y nevű modul (kiejtése: „editoria-eleven-why”) szerkesztés közben ellenőrzi a tartalom hozzáférhetőségét: a Princeton University fejlesztette, és a Drupal CMS alapértelmezetten tartalmazza az Accessibility Tools recipe részeként. A bejelentkezett szerkesztő az oldal alján látja a felmerülő problémák számát – hiányzó alt szöveg, fejlécstruktúra-hibák, üres hivatkozások, fejléc nélküli táblázatok és hasonlók jelennek meg figyelmeztetésként.
A Drupal modulok (a WordPress pluginokhoz hasonló funkcióbővítők, de szigorúbb ellenőrzési folyamattal) közül a leggyakrabban használtak: Pathauto (emberbarát URL-ek, pl. /hirek/tavaszi-konferencia-2026), Token (dinamikus értékek sablonokba illesztéséhez), Metatag (SEO és közösségi média metaadatok), Redirect (301-es átirányítások kezelése), Webform (kapcsolatfelvételi és regisztrációs formok) és Admin Toolbar (a legördülő adminisztrációs menühöz). Modul kiválasztásakor érdemes ellenőrizni, hogy szerepel-e rajta a biztonsági figyelmeztetési ikon (security advisory policy), mekkora az aktív telepítések száma, és mikor volt utoljára frissítve – egy évek óta nem karbantartott modul kockázatot jelent.
—
Mikor melyiket válasszuk?
A WordPress és a Drupal nem egymás riválisai, hanem különböző igényeket kielégítő eszközök.
A WordPress gyorsan elindítható, pluginkönyvtára hatalmas, és kisebb technikai tudással is kezelhető – ideális egyéneknek, kis non-profit szervezeteknek és kisvállalkozásoknak. Emellett széleskörű közösségi háttérrel rendelkezik: a vakügyi fórumok, levelezőlisták és a Mastodon vak technológiai közösségei tapasztalt felhasználói általában szívesen segítenek az indulásban és a képernyőolvasóval kapcsolatos specifikus kérdésekben.
A Drupal hosszú távú karbantarthatóságra van optimalizálva: dedikált biztonsági csapattal, formális hibajelentési eljárással és kiszámítható javítási ütemtervvel rendelkezik. Részletes jogosultságkezelése lehetővé teszi például, hogy egy szerkesztő írhat, de nem publikálhat, egy publisher publikálhat, de nem nyúlhat a navigációhoz. A konfigurációk YAML formátumban exportálhatók, verziókövethető és automatizáltan telepíthetők tesztkörnyezetből éles szerverre. Mindez azonban fejlesztői szaktudást igényel az induláshoz – ezért ezt a rendszert állami szervek, nagy non-profit szervezetek, egyetemek és összetett webes jelenlétet igénylő intézmények választják.
Hozzáférhetőség szempontjából mindkét rendszer fejlődik: a WordPress a Classic Editor pluginnal és a WP Accessibility modullal jól használható, a Drupal CKEditor 5-ös integrációja és az Editoria11y modul pedig egyre megbízhatóbb szerkesztési élményt kínál képernyőolvasó-felhasználók számára is.
—
A cikk az Access On podcast 2026. július 15-i adása alapján, AI felhasználásával készült, ezért apróbb pontatlanságokat tartalmazhat.