Braille-testreszabás, okosabb JAWS-kiegészítő és vak tartalomkészítők

Heti körkép a látássérültek technológiai világából

Az RNIB Connect Rádió Tech Talk című műsorának legutóbbi adása négy, egymástól látszólag távoli témát járt körül: a Leasey nevű JAWS-kiegészítő új funkcióit, egy testre szabható Braille-kijelzőt, egy hordozható digitális rádiót és egy egyetemi kutatási projektet, amely vak és gyengénlátó embereket tanít tartalomkészítésre. A közös nevező mindegyikben ugyanaz: hogyan tehető a technológia valóban használhatóvá azok számára, akik nem látják a képernyőt.

WhatsApp-csoportok és a képernyőolvasók sebességvitája

A műsor rövid hírblokkjában szó esett arról, hogy a Meta további csoportfunkciókkal bővíti a WhatsAppot. A szavazásoknál mostantól elrejthető a szavazók neve, határidőt is lehet szabni egy-egy szavazásnak, a csoporttagokat pedig egyetlen üzenettel is meg lehet szólítani, nem csak egyenként kijelölve őket. A műsorvezetők szerint a fejlesztések apróságnak tűnhetnek, de a rendszeresen csoportokban kommunikáló felhasználóknak sokat javítanak az áttekinthetőségen.

Ennél élénkebb vita bontakozott ki egy cikk kapcsán, amelyet az egyik szerkesztő, David Goldfield a Tech-VI listán talált. A 10 meglepő tény a képernyőolvasókról címet viselő írás – szerzője A11y explained with Diana – két állítást emelt ki. Az egyik, hogy a képernyőolvasók valójában nem a képernyő pixeleit olvassák, hanem a böngésző úgynevezett akadálymentességi fáját dolgozzák fel, amely HTML-elemekből, akadálymentességi API-kból (alkalmazásprogramozási felület) és ARIA-címkékből épül fel – ha egy információ ott nincs jelen, a képernyőolvasó számára gyakorlatilag nem is létezik. A másik, hogy a gyakorlott felhasználók percenként több mint 400 szavas tempóban is képesek követni a felolvasott szöveget.

Ez utóbbi a stúdióban is vitát váltott ki: van, aki a beszédtempót inkább a kényelmes, egész napos használatra optimalizálja, és óva int attól, hogy a sebességet egymás közti versengésnek tekintsék. Mások elmondták, hogy a különböző eszközökön (iPhone, Jaws) eltérő szokásokat alakítottak ki – van, aki tudatosan lassabban állítja be a hangot, mert gyakran kell bemutatót tartania, más pedig a nyilvános helyen való diszkréció miatt fokozatosan gyorsított fel. Egyetértettek abban is, hogy a beszédtempó nagyban függ a használt szintetikus hangtól: ugyanaz a százalékos érték egyik hangnál még érthető, másiknál már követhetetlen.

myBraille: testre szabható Braille-kijelző a HelpTechtől

A hírek között hangzott el, hogy a HelpTech – az Activator sorozatú Braille-kijelzőkről ismert cég – bejelentette a myBraille nevű új termékét. A koncepció lényege, hogy a vásárló bizonyos keretek között összeállíthatja a saját kijelzőjét: választhat a cellák száma között (a beszélgetésben 40, 64 és 80 cellás változat is szóba került), eldöntheti, hogy piezoelektromos vagy más típusú Braille-cellákat szeretne, és azt is, hogy szükség van-e beépített billentyűzetre (Perkins-stílusú bevitel), illetve olyan kiegészítő szoftverfunkciókra, mint a jegyzetelő vagy a naptár.

A műsorvezetők egyetértettek abban, hogy az ötlet vonzó, hiszen eddig a kész, gyárilag rögzített konfigurációk közül kellett választani. Ugyanakkor felmerült, hogy a HelpTech kijelzői eleve a piac drágább szegmensébe tartoznak, így a testreszabás sem valószínű, hogy jelentősen csökkenti az árat – bár a funkciók elhagyása, például a billentyűzet mellőzése, elviekben olcsóbbá teheti a végterméket.

Leasey: podcast-lejátszó, naptár és AI-asszisztens a JAWS mellé

A műsor gerincét Brian Hartgen interjújának második része adta, amelyben a fejlesztő a Leasey nevű, a JAWS és a Fusion képernyőolvasókhoz készülő kiegészítő csomag legújabb, 11.5-ös verziójának funkcióit mutatta be élő demóval.

A Leasey Media Center podcast-modulja lehetővé teszi, hogy a felhasználó a saját listájában átnevezze a hosszú vagy nehezen kiejthető podcastcímeket, kontextusfüggő gyorsbillentyűkkel navigáljon az epizódok között, és streamelés helyett le is töltse az adásokat a gépére – ez utóbbi esetben a fejezetjelölők is elérhetők, ha az adott podcast támogatja azokat. A show notes, vagyis az epizódleírások böngészőben is megnyithatók, hogy a bennük szereplő linkek valódi, kattintható hivatkozásként jelenjenek meg. Az egyik legérdekesebb funkció az epizódok automatikus átirat-készítése és összefoglalása: egy nagyjából egyórás adás átirata Hartgen szerint körülbelül 40 másodperc alatt készül el, az összefoglaló pedig a fő témákat és a legfontosabb pontokat is kiemeli. Fontos részlet, hogy ehhez a funkcióhoz nincs szükség külön mesterségesintelligencia-előfizetésre – a Leasey saját keretrendszerében fut, így a felhasználónak nem kell számolnia extra költséggel.

Jelentős fejlesztésen esett át a Leasey Diary naptármodul is, amely mostantól napi, heti és havi nézetben is áttekinthető, és minden nap elején elmondja, hány esemény szerepel benne. Az egyes bejegyzésekhez jegyzet és fájl is csatolható, a találkozókhoz pedig úgynevezett meeting link – vagyis a videohívás linkje – is rögzíthető, amelyre egyetlen billentyűleütéssel rá lehet lépni. Az események rugalmasan ismétlődhetnek (naponta, hetente, minden második héten stb.), az emlékeztetőkhöz pedig saját hangüzenet vagy hangjelzés is választható a Jaws és a Windows rendszerhangjai közül – ezt a lehetőséget Hartgen a béta-tesztelők visszajelzése alapján építette be.

A csomaghoz tartozik egy teljes körű feladatkezelő is, amely az egyszeri eseményektől eltérően hosszabb távú feladatok előrehaladását követi nyomon.

Command Center, Quick Steps és a dokumentáció

A tanulást segíti a Leasey Command Center, amely a Ctrl+Shift+C billentyűkombinációval hívható elő, és kereshetővé teszi az összes elérhető parancsot: elég beírni pár szót a keresett funkcióról, a program megmutatja a hozzá tartozó parancsot és billentyűkombinációt, sőt Enterrel akár közvetlenül el is indítható, anélkül hogy azt meg kellene jegyezni.

Az idén bevezetett Leasey Quick Steps egy mesterséges intelligenciára épülő asszisztens, amelyhez a felhasználó természetes nyelven fordulhat kérdéseivel – például hogy hogyan állítson be egy rádióműsor-felvételt adott időpontra. Hartgen hangsúlyozta, hogy ez nem egy általános célú chatbot: szigorú szabályok mentén, kizárólag a Leasey használatáról ad lépésről lépésre útmutatást, elmondása szerint körülbelül 95 százalékos pontossággal.

A dokumentáció is komoly hangsúlyt kapott a beszélgetésben: a Leasey-hez 600 oldalas, 53 fejezetből álló felhasználói kézikönyv tartozik, amely online is elérhető, minden fejezet végén billentyűparancs-összefoglalóval. Ehhez társul a kontextusfüggő súgó, amely az Insert+F1 billentyűkombinációval minden egyes elemhez saját, az adott helyzetre szabott magyarázatot ad.

Ár tekintetében a Leasey a beszélgetésben elhangzottak szerint 70 fontba kerül, a következő nagyobb verzióra való frissítés pedig 35 font – ugyanakkor a jelenlegi, 11-es verziót használóknak a most bemutatott 11.5-ös kiadás ingyenes. A programhoz mindenképp szükség van a Jaws vagy a Fusion képernyőolvasóra, amelyeket külön kell megvásárolni; a Jaws esetében egészen a 2022-es verzióig visszamenőleg biztosított a kompatibilitás. Hartgen arra a kérdésre, hogy tervezik-e a Leasey-modulok önálló, képernyőolvasótól független alkalmazásként való kiadását, egyértelmű nemmel válaszolt: a termékek a Leasey család részei, és ez így is marad.

Bemutatkozott a Ravencourt hordozható rádiója

A műsor egy másik blokkjában a csapat egyik tagja az RNIB webáruházában elérhető Ravencourt Living Talking Easy Music USB Radio Playert mutatta be, amely egyszerre digitális rádió (DAB, azaz Digital Audio Broadcasting), Bluetooth-hangszóró és USB-lejátszó.

A könnyű, élénksárga, lekerekített sarkú doboz mérete egy régi típusú, nagy kijelzős ébresztőórához hasonlítható. Felül antenna található a digitális rádióvételhez, amely használaton kívül behajtható; a doboz tetején kijelző és egy kerek lejátszásgomb kapott helyet, az elülső élen pedig egy lehajtható fedél alatt nyíl gombok és egy hangerőszabályzó tárcsa rejtőzik. Hátul csatlakozók sorakoznak: fülhallgató-kimenet, töltésre szolgáló mini USB-port, valamint egy USB-csatlakozó, amelybe hangoskönyveket vagy más audiótartalmat tartalmazó pendrive dugható.

A készülék akkumulátorról vagy hálózatról egyaránt üzemeltethető, és három mód között kapcsolható: DAB-rádió, Bluetooth és USB-lejátszás. A hangkiejtés itt nem valódi képernyőolvasó, hanem előre felvett hangfájlokból áll össze – hasonlóan a Zoom hangfelvevők Essential sorozatához –, tehát a kezelőgombok és állapotok nevét egy élő hang mondja be, nem szintetikus beszéd. A rádióállomások listáján a nyílgombokkal lehet végignavigálni, ábécésorrendben; a bemutató szerint a készülék nem tud kedvenc állomást előre beállítani, így minden alkalommal újra végig kell keresni a listát. Fontos figyelmeztetés is elhangzott: ha az akkumulátor teljesen lemerül, a korábban beállított utolsó rádióállomás elfelejtődik, ezért aki egy adott csatornát szeretne mindig visszakapni, annak érdemes a készüléket folyamatosan töltőn tartania.

A műsorvezető összességében sokoldalú eszköznek nevezte a terméket, mivel egyetlen dobozban egyesíti a hangoskönyv-lejátszót, a beszélő digitális rádiót és a Bluetooth-hangszórót. Ára 132 font, látássérülteknek vagy az ő nevükben vásárlóknak áfamentesen 110 font.

Vak tartalomkészítők képzése a Blindness and Media Creation projektben

A műsor záró blokkjában a Bournemouth Egyetem Blindness and Media Creation elnevezésű kutatási projektjéről esett szó, amelynek célja, hogy vak és gyengénlátó embereket segítsen önálló videó- és közösségimédia-tartalomkészítővé válni. A 18 hónapos pilot szakasz – amelyben filmes, média-, vállalkozói, szociálpszichológiai, oktatási és újságírói hátterű kutatók vettek részt – azt találta, hogy a tartalomkészítés érdemben növeli a résztvevők önbizalmát és jóllétét. A projektet Dr. Catalin Brylla (Bournemouth Egyetem) vezeti, a képzések nagy részét pedig Anica Zeyen professzor (Royal Holloway, University of London) tartotta, aki maga is vak.

A workshopok témáit egy előzetes felmérés alapján alakították ki: a résztvevők elsősorban azt szerették volna megtanulni, hogyan készítsenek okostelefonnal videót, hogyan töltsék fel közösségi médiába, és hogyan használják ehhez a mesterséges intelligenciát. A képzések díjmentesek voltak – ez tudatos döntés volt, mivel a szervezők nem akartak további anyagi terhet róni azokra, akiknek a látássérülés önmagában is többletköltségekkel jár a mindennapokban.

Zeyen elmondása szerint kulcsfontosságú volt, hogy a csoportot ne egységes tömegként kezeljék: voltak köztük képernyőolvasót és nagyítóprogramot használók is, kezdők és tapasztalt asszisztenstechnológia-felhasználók egyaránt. A képzés arra is nagy hangsúlyt fektetett, hogy a résztvevők elfogadják: a tökéletlenség rendben van, hiszen a videószerkesztő szoftverek nagy része ma sem teljesen akadálymentes képernyőolvasóval vagy nagyítással, így sokszor kerülő megoldásokra van szükség. A csoportokban kialakult egymást segítő, kortárs tanulási dinamika – amelyben a látássérült tréner-asszisztensek is részt vettek – sokat segített a bizalmatlanság és a szorongás leküzdésében, különösen a vizuális jellegű tartalmak (TikTok, YouTube) készítésénél.

Brylla a projekt média-reprezentációs vonatkozására is kitért: kutatása szerint a vakokról szóló mainstream médiaábrázolás gyakran két véglet között mozog – vagy tehetetlen áldozatként, vagy éppen emberfeletti képességekkel megáldott „szuperhősként” jelennek meg, ami mindkét esetben megbélyegző. Ezért tartja fontosnak, hogy maguk a vak alkotók kerüljenek a kamera elé, és saját elbeszélésmódjukban meséljenek magukról. Egy kapcsolódó kutatás keretében 60 vak YouTube-videóblogger csatornáját vizsgálták, és a témák – főzés, kirándulás, videojátékok és sok más terület – meglepő sokszínűségét találták.

A mesterséges intelligencia szerepe a pilot szakaszban egyelőre az alapvető szerkesztési feladatokra (keretezés, script írás) korlátozódott, de Zeyen szerint a jövőben ennél sokkal többre nyílhat lehetőség, például AI-szemüvegek és számítógépes szerkesztés kombinálásával olyan feladatokhoz, amelyeket önmagában a képernyőolvasó ma még nem tud kezelni. Volt már olyan résztvevő is, aki a képzés után saját alkalmazásfejlesztő vállalkozást indított, a programozás és a márkaépítés nagy részét mesterséges intelligencia segítségével oldva meg.

A projekt most országos, sőt nemzetközi terjeszkedés előtt áll: a szervezők úgynevezett „tréner képzi a trénert” anyagokat dolgoznak ki, hogy fogyatékosügyi szervezetek, karitatív csoportok és szabadúszó oktatók is önállóan tudják tartani a workshopokat. Emellett európai szintű finanszírozást keresnek, és egy kelet-afrikai ágat is terveznek, amely elsősorban a vállalkozói készségek fejlesztésére összpontosítana. A projekt eredményeit és módszertani útmutatóját tartalmazó jelentés és eszköztár a Bournemouth Egyetem honlapján érhető el.

Összegzés

A hírek mögött egy közös szál húzódik: a képernyőolvasó-sebességtől a testre szabható Braille-kijelzőn és a JAWS-kiegészítőn át a tartalomkészítő workshopokig mindegyik téma arról szól, hogy a technológiát és a hozzá kapcsolódó tanulási folyamatokat hogyan lehet a felhasználó egyéni igényeihez igazítani – legyen szó néhány billentyűparancsról vagy egy egész karrierút megalapozásáról.

A cikk az RNIB Tech Talk podcast 629. epizódja alapján, AI felhasználásával készült, ezért apróbb pontatlanságokat tartalmazhat.

Szólj hozzá!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük