A Tech Talk legfrissebb adása négy nagyon különböző történetet fűz egybe: a Google új telefoncsaládját, egy hosszú évek óta várt akadálymentes Nintendo-játékot, egy technológiai szakember személyes visszaemlékezését, valamint az iOS 27 nyilvános béta tapasztalatait.
A műsort ezen a héten Hubert Pavelkovic vezette Callum Stoneman helyett, Jackie Brown és Natalie Curran társaságában. A beszélgetés a szokásos hírblokkal indult, majd egy különleges interjúval folytatódott: az RNIB akadálymentes játékokért felelős munkatársa egy olyan Nintendo Switch-játékról mesélt, amely a sorozat történetében először tényleg akadálymentes. Ezt egy technológiai időutazás követte egy régóta a szakmában dolgozó vendéggel, a műsor pedig a megszokott béta-tesztelési blokkal zárult, amelyben az iOS és iPadOS 27 friss fejlesztői verzióját vették górcső alá.
A Pixel 11-es család és a nagy telefonok dilemmája
Jackie Brown a Google friss Pixel-bejelentéséről számolt be: megérkezett előrendelésre a Pixel 11, a Pixel 11 Pro, a Pixel 11 Pro Fold hajtogatható modell, a Pixel Watch 5 okosóra, valamint egy teljesen új termékkategória is, a Pixel Tag nyomkövető. Ez utóbbi 29,99 fontba kerül, ami nagyjából megegyezik az Apple AirTag árával – a különbség szerinte az, hogy míg az AirTag kizárólag iPhone-hoz és iPadhez használható, a Pixel Tag várhatóan az Android-eszközök teljes palettájával kompatibilis lesz, bár ezt Jackie még nem erősítette meg biztosan.
Az alap Pixel 11 ára közel 900 fontról indul, a hajtogatható Pixel 11 Pro Fold pedig már közel 1800 fontba kerül a belépő kiépítésben is – ezt a műsorban többen egy jó minőségű laptop árához hasonlították. Aki inkább olcsóbban szeretne Android-eszközt kipróbálni, annak a korábban idén megjelent Pixel 10a is jó választás lehet nagyjából 400-500 fontért.
A beszélgetés innen a nagy méretű és hajtogatható telefonok akadálymentességi problémáira terelődött. Jackie elmondása szerint az egyre nagyobb kijelzők komoly hátrányt jelentenek azoknak, akik nem látják a képernyőt: egy nagy telefont nehezebb egy kézzel kezelni, és ha valakinek kisebb a keze, egyenesen kényelmetlen a használata. Saját tapasztalatként említette, hogy korábbi iPhone-ján módosítania kellett a fogását ahhoz, hogy a hüvelykujjával elérje a billentyűzet túloldalát. A hajtogatható telefonok vonzereje a műsorvezetők szerint egyelőre erősen korlátozott – részben a magas ár, részben a formátum gyakorlati haszontalansága miatt egy vak vagy gyengénlátó felhasználó számára.
Amikor az AI-asszisztens feladja: Copilot-frusztrációk és a Google akadálymentesítési törekvései
Natalie Curran egy kifejezetten bosszantó élményét osztotta meg a Microsoft 365 Copilot használatával kapcsolatban. Egy több hónapja futó projektjéhez tartozó beszélgetést próbált átmenteni az úgynevezett notebook funkcióba – ez a Copilot egyfajta munkaterülete, ahová referenciafájlokat lehet feltölteni, és több beszélgetési szálat is nyitva lehet tartani. A hosszú chat ugyanis egy ponton túl egyszerűen összeomlott: a rendszer még egy egyszerű köszönésre is hibaüzenettel válaszolt.
A notebookba mentés sem ment simán: bár sikerült létrehoznia egy új notebookot a meglévő beszélgetésből, a rendszer nem ismerte fel a hozzá feltöltött referenciadokumentumot, és a fájl a felhőalapú tartalmak közé keveredett, ahonnan nem lehetett kiválasztani vagy megnyitni. Natalie a történetet azzal zárta, hogy a Copilot végül maga javasolta neki, hagyja abba a próbálkozást – ami önmagában is jól jellemzi az élményt.
Hubert és Natalie saját tapasztalatait összevetve arra jutottak, hogy a Copilot következetlenül kezeli a naptár- és e-mail-hozzáférést: Hubert egy egyszerű naptár-összefoglaló kérésekor kapott elutasítást annak ellenére, hogy be volt jelentkezve, Natalie pedig telefonon sikeresen kapott ilyen összefoglalót, ugyanazzal a fiókkal laptopon viszont nem. Hubert a Copilotot a Gemini, a ChatGPT és a Siri mesterséges intelligencia (MI) mellett a legkevésbé intuitív asszisztensnek nevezte az általa kipróbáltak közül.
A hírblokk pozitívabb hangvételű zárásaként Natalie megemlítette, hogy a Google elindított egy saját akadálymentesítési közösségi felületet, ahol a felhasználók megoszthatják tapasztalataikat és tanácsokat kaphatnak a cég termékeinek akadálymentes használatához. Jackie ehhez kapcsolódva a Google Accessibility Discovery Centre nevű akadálymentesítési bemutatóközpontjairól beszélt, amelyek közül egy Londonban (Kings Cross) működik, egy pedig Dubajban van kialakítás alatt – az elsőt maga is meglátogatta. Elmondása szerint a központban különféle akadálymentes megoldásokat lehet kipróbálni, egyik emlékezetes élménye egy adaptív vezérlővel (például áll-joystickkal) játszott futballszimulátor volt, amelyet olyasvalaki használt, aki nem rendelkezik karfunkcióval.
Végre egy akadálymentes Nintendo-játék: a Rhythm Heaven Groove
A műsor egyik központi témája egy interjú volt az RNIB akadálymentes játékokért felelős munkatársával, aki a Sightless Kombat néven ismert. A beszélgetés a Nintendo Switch általános bemutatásával indult: a konzol egy hibrid eszköz, amely dokkolva televízióra vagy monitorra köthető, a dokkból kivéve pedig hordozható módban, csatlakoztatott Joy-Con kontrollerekkel is használható. A géptípus 2017 óta van piacon, tavaly pedig megjelent a Switch 2, amely már beépített képernyőolvasót kínál – ezt az átviteli (transfer) képernyőn lehet bekapcsolni. Fontos korlát azonban, hogy a kezdeti wifi- és frissítési képernyők egyelőre nem akadálymentesek, és az e-shop sem olvasható fel a konzolon (ehelyett a böngészős vásárlás jelenthet megoldást). A főképernyő és a beállítások menü viszont működik felolvasással, sebességszabályozással és hangváltási lehetőséggel is.
A műsor fő témája azonban a Rhythm Heaven Groove (más piacokon Rhythm Paradise Groove néven ismert) volt, amely a 2006-ban indult, Japánban Rhythm Tengoku néven futó minijáték-sorozat legújabb, idén 20 éves részeként jelent meg – az előző epizód 2015-ben látott napvilágot. A sorozat lényege, hogy a játékosok négyes csoportokban különféle, gyakran igen bizarr minijátékokat teljesítenek, amelyeket egy-egy „remix” szakasz köt össze, ahol az addig játszott minijátékok elemei egy közös, kifejezetten a játékhoz komponált zenei anyagba olvadnak össze.
A sorozat akadálymentesítésének volt egy előzménye: néhány évvel ezelőtt egy vak Nintendo-rajongó köszönőlevelet küldött a cégnek, amire a Nintendo japánul és Braille-ben is válaszolt – ez volt az első jele annak, hogy a cég egyáltalán foglalkozik a témával. Ezt követően, tavaly márciusban egy Nintendo Direct bemutatón egy előzetes videóhoz szokatlan módon narráció készült, amely felolvasta a képernyőn megjelenő szöveget. Akkor még nem volt egyértelmű, hogy ez a végleges játék része lesz-e, de amikor megjelent a demó, kiderült: a narráció valódi, beépített játékelem, amelyet egy saját karakter, a Li’l Miss Reeds (a névben szándékos szójáték rejlik a „misread”, azaz félreolvasás szóra, utalva arra, hogy a karakter néha hibázik felolvasás közben) végez. A karakter a menüket, az oktatóképernyőket és bizonyos mértékig a történeti részeket is felolvassa – ez utóbbi az első hangleírás (audio description), amit egy Nintendo-játékban valaha alkalmaztak.
A konkrét akadálymentesítési funkciók köre szűkebb: a legtöbb minijáték oktatóképernyőjén az Y gomb lenyomva tartásával hallgatható meg egy élő bemutató, amit a Sightless Kombat szerint szerencsésebb lenne kapcsolóként megoldani, hogy ne kelljen folyamatosan nyomva tartani. Külön beállítási lehetőségek – például egyedi időzítés-kalibráció – alig vannak, és a meglévő kalibráció sem teljesen megbízható, mivel dokkolt és hordozható módban eltérően viselkedik a játék. A hangleírás minőségét a Beat Spell nevű, a minijátékoktól elkülönülő szerepjáték-szerű módban lehet a legjobban megítélni: itt jellemzően csak annyi információt kapnak a játékosok, hogy „egy szörny áll ön előtt”, részletesebb leírás legfeljebb egyes főellenségeknél fordul elő. Összehasonlításképpen a 2025 decemberében megjelent Bits & Bops című ritmusjáték lényegesen részletesebb, a jelenetek elrendezését is leíró hangleírást kínál. A multiplayer mód – egy szín-kiválasztó menü kivételével – szintén jól működik felolvasással.
A játék mindkét platformverzióban (fizikai és digitális) 33,99 fontba kerül az Egyesült Királyságban, illetve 40 dollárba az Egyesült Államokban, és ingyenes demó is elérhető, amelynek mentése átvihető a teljes játékba. A Sightless Kombat végső értékelése szerint a játék jóval kevesebb testreszabási lehetőséget kínál, mint amennyit ideális esetben elvárna, ám már önmagában jelentős előrelépésnek tartja, hogy a Nintendo – méretéhez és piaci súlyához képest – elsőként hozott létre valóban akadálymentes címet, még ha a részletesség messze elmarad is a legjobb versenytársakétól.
Mo technológiai időutazása: hangkártyáktól a mesterséges intelligenciáig
A műsor visszatérő vendége, Mo ezúttal saját technológiai életútját mesélte el. Első számítógépe egy ZX Spectrum volt nyolc-kilenc éves korában, amelyen a BASIC programozási nyelv kulcsszavait nem kellett begépelni, hanem billentyűkombinációkkal (a shift és egy szimbólumbillentyű együttes lenyomásával) lehetett beszúrni. Ezt követte egy Commodore 64, amelyhez egy Currah Speech 64 nevű hangkártyát használt – ez nem képernyőolvasó volt, hanem egy eszköz, amely a beírt szöveget hangosan felolvasta, hiszen abban az időben még nem léteztek igazi akadálymentesítési megoldások, és sokszor látó segítségre volt szükség a képernyőn megjelenő tartalom értelmezéséhez.
Kedvenc segédeszközeként az iPhone VoiceOver funkcióját nevezte meg, amely szerinte rengeteg lehetőséget nyitott meg számára, emellett lelkesen beszélt a Tile nyomkövetőkről is, amelyeket egyebek mellett egy 250 bites, univerzális csavarhúzójához és a pénztárcájához használ, hogy ne veszítse el őket a nagy, körülbelül 50×100 méteres műhelyében.
Jelenleg legfontosabb eszközeként az NVDA képernyőolvasót emelte ki. Tíz évvel ezelőtt váltott a JAWS-ról, miután felfedezte, hogy az NVDA (NonVisual Desktop Access) már kezdetleges formájában is képes volt olyasmire, amire a JAWS akkoriban nem: hálózati routerek konfigurálásához szükséges távoli terminálkapcsolatok, például SSH (Secure Shell, biztonságos távoli elérési protokoll) vagy Telnet kezelésére. Mo szerint az NVDA azóta is folyamatosan fejlődik, bővítménymodulokkal gazdagítható, és ingyenessége miatt olyan felhasználók számára is elérhető, akik nem engedhetnék meg maguknak egy fizetős képernyőolvasó éves licencdíját – ezt a szabad, közösségi fejlesztésen alapuló modellt kiemelten fontosnak és támogatandónak tartja.
Egy másik eszközként a Plaud nevű hangrögzítő és jegyzetelő készüléket említette, amely rögzíti a beszélgetéseket, majd mesterséges intelligencia segítségével automatikusan jelentéssé vagy interjúformátumú összefoglalóvá alakítja azokat. Mo elmondása szerint ezt rendszeresen használja munkahelyi értekezletek jegyzeteléséhez, és az összefoglaló már néhány perccel a megbeszélés vége után elkészül.
Nosztalgikus vágyaként egy régi, tárcsás telefont említett, amelyet a korai internetes bulletin board rendszerekhez (BBS) kapcsolódó gyerekkori emlékei miatt szeretett meg. A jövőre nézve pedig arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia szerinte kiegyenlítheti a látó és nem látó programozók esélyeit: mivel a modern vizuális fejlesztőkörnyezetek korábban nem voltak akadálymentesek, ő annak idején a programozás helyett a telekommunikáció felé fordult. Ma viszont, mondta, elegendő természetes nyelven leírni, mit csináljon egy program – saját példaként egy körülbelül 3000 soros programot említett, amelyet teljes egészében a ChatGPT segítségével, egyetlen sornyi kód saját kezű megírása nélkül hozott létre, és amelyet azóta kereskedelmi termékként, 150 fontos díj ellenében kínál ügyfeleinek.
iOS 27 béta: gyorsabb rendszer, okosabb Siri, apró hibák
A műsor zárásaként David Hogg és Hubert Pavelkovic az iOS és iPadOS 27 nyilvános/fejlesztői béta tapasztalatait osztották meg. David ezúttal is több eszközön tesztelt: egy iPhone 16 Plus-on az első fejlesztői bétától kezdve, egy Apple Watch SE (harmadik generációs) órán, valamint egy M1-es Mac Mini-n a macOS béta verziójával. Elmondása szerint az idei ciklus iOS és watchOS terén viszonylag stabil volt, macOS-en azonban több gondot okozott, és a tesztelés a szokásos módon rövidebb akkumulátor-üzemidővel és melegedő készülékekkel járt.
A bemutatott újdonságok nagy része sebességnövelésre és apróbb kényelmi javításokra összpontosít – az Apple több funkciónál 20-50 százalékos gyorsulást ígért –, ilyen például a mobiladatról wifire való simább átváltás. A legtöbb figyelem azonban a mesterséges intelligenciás fejlesztésekre irányult, amelyeket az Apple még 2024-ben jelentett be, de csak most, két évvel később kezdenek ténylegesen megjelenni. David szerint a különbség az idei bemutatóhoz képest az volt, hogy a cég ezúttal kizárólag élő demókkal mutatta be a funkciókat, nem elvi koncepciókkal. Értékelése szerint a Siri mesterséges intelligencia jó alapszintű chatbotként működik, de nem versenyképes az olyan, komplexebb, ügynöki (agentic) feladatokra – például programkód írására – képes rendszerekkel, mint a Gemini, a ChatGPT vagy a Claude. Megjegyezte azt is, hogy az Apple a háttérben részben a Gemini modelljét is felhasználja. Hubert hozzátette, hogy a Siri most először képes helyesen értelmezni egyértelműen sportcsapatra vonatkozó kérdéseket is – korábban például egy skót futballcsapatról kérdezve tévesen egy amerikai baseballcsapatra alapértelmezett.
Akadálymentesítési szempontból David a mesterséges intelligenciával generált képleírásokat emelte ki legfontosabb újdonságként. Korábban egy fotó leírásához külön alkalmazásra (Seeing AI, Be My AI és hasonlók) vagy több lépéses megosztási folyamatra volt szükség; az iOS 27-ben viszont elég egy fotón egy ujjal lefelé húzni, majd kiválasztani a részletes MI-alapú képleírást generáló funkciót, és a leírás másodperceken belül elkészül és el is menthető – ugyanez közösségimédia-alkalmazásokban is működik, exportálás nélkül. David szerint ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a Siri mesterséges intelligencia a legtöbb feladatot helyben, a készüléken végzi el, csak ritkán fordulva az Apple felhőalapú, szintén erős adatvédelmi elvek mentén működő szerverszolgáltatásához. Egy másik, még ki nem próbált újdonságként a kamerán keresztüli élő vizuális leírást említette.
A további megfigyelt változások közé tartozik a Liquid Glass kezelőfelületi elem átlátszóságát szabályozó csúszka, amely teljesen átlátszóra is állítható – David szerint ez gyengénlátó felhasználóknak komoly kihívást jelenthet, ezért ő maga kevésbé áttetsző beállítást használ. Kiemelte továbbá a Shortcuts (parancsok) alkalmazás új, természetes nyelvi parancslétrehozási funkcióját, amely szerinte régóta várt megoldás egy korábban túlságosan bonyolultnak tartott alkalmazáshoz – példaként egy olyan automatizálást hozott, amelyet egyszerű, hétköznapi nyelvű leírással pillanatok alatt sikerült elkészítenie, miután korábban percekig kellett volna kísérleteznie vele.
Hibaként David a VoiceOver hangjának időnkénti, indokolatlan lehalkulását („ducking”) említette, amikor a felolvasott szöveg egy része elveszhet. Súlyosabb, a használatot ellehetetlenítő hibát azonban nem tapasztalt – szemben a tavalyi ciklussal, amikor egyes bétaverziók esetén a telefon újraindulása után csak látó segítséggel lehetett feloldani a készüléket. Az akkumulátor-üzemidő a béták előrehaladtával fokozatosan javul, ez a mostani ciklusban is várható. Azoknak, akik szeretnék kipróbálni a nyilvános bétát, David azt javasolta, hogy csak saját felelősségre tegyék, előtte készítsenek biztonsági mentést, és lehetőleg ne az elsődleges, napi használatú eszközükön telepítsék.
Összegzés
A Tech Talk mostani adása egyszerre mutat apró, frusztráló visszalépéseket – mint a Copilot következetlen működése vagy a nagy, nehezen kezelhető telefonok terjedése – és valódi előrelépéseket, mint a Rhythm Heaven Groove vagy az iOS 27 mesterségesintelligencia-alapú képleírásai. Mo személyes története pedig emlékeztet arra, hogy a hangkártyáktól az NVDA-n át a mesterséges intelligenciáig vezető út mennyire meghatározta, hogyan és milyen eszközökkel dolgozhatnak és alkothatnak a látássérült felhasználók.
Ez a cikk a RNIB Tech Talk podcast 2026. augusztus 18-i, 630. adása alapján készült, mesterséges intelligencia felhasználásával, ezért apróbb pontatlanságokat tartalmazhat.