Az Apple új AirPods 5-öse a Double Tap műsorvezetőit is meglepte a zajszűrésével, miközben a Google friss laptop-kategóriája, a Googlebook árban és specifikációkban konkrétabbá vált – az akadálymentesítésről azonban továbbra sincs semmilyen hivatalos válasz.
A Double Tap legfrissebb adásában Steven Scott és Shaun Preece két, egymástól teljesen független, de a hét legfontosabb technológiai híreinek számító témát jártak körbe: az Apple frissen megjelent AirPods 5-ösét, amelyet Steven Scott már ki is próbált, illetve a Google és öt laptopgyártó partner által bemutatott új géposztályt, a Googlebookot, amelynek most derültek ki az árai és a kiadási dátumai. Míg az AirPods 5-ről szinte kizárólag elismerően nyilatkoztak, a Googlebook kapcsán a lelkesedést erős fenntartások kísérték – különösen az akadálymentesítés terén.
Az AirPods 5: kényelmesebb illeszkedés, drasztikusan jobb zajszűrés
Az Apple szeptemberi bejelentésén az iPhone 18 Pro és az új Apple Watch-ok mellett két AirPods 5-ös változat is bemutatkozott. Steven Scott már be is szerezte a párat, mégpedig a vezeték nélküli töltőtokos verziót, amely a stemen (a fülhallgató szárán) elhelyezett hangerőszabályzó gombokat is tartalmazza – ez a funkció csak a drágább, nagyjából 20 dollárral többe kerülő kiadásban érhető el. Mindkét műsorvezető egyetértett abban, hogy ez a felár megéri a hangerőszabályzásért és a vezeték nélküli töltésért.
Formájában az AirPods 5 alig különbözik az AirPods 4-től: apró, fülbe simuló darabok, amelyek – szemben az AirPods Pro sorozattal – nem zárják el a hallójáratot, inkább csak ráülnek a fülre, hasonlóan a klasszikus, vezetékes EarPods kialakításához. Az előző generáció aktív zajszűrése Steven Scott szerint szerény volt, mindössze 20-25 százalékos háttérzaj-csökkentést biztosított – ami nem meglepő, hiszen a fülbe nem szorosan illeszkedő eszköz eleve nehezebben zár ki külső hangokat.
Az AirPods 5-nél viszont, az Apple állítása szerint, körülbelül 50 százalékkal jobb zajszűrést sikerült elérni a korábbi modellhez képest, és Steven Scott saját tapasztalata is ezt támasztja alá. Egyik tesztje során laptopja hangszóróiból szóló NVDA képernyőolvasó és a szobai háttérzaj szinte teljesen eltűnt, amikor bekapcsolta a fülhallgatókon az áttetsző (transparency) módot – ezt a teljesítményt az AirPods Pro 3-éval egyenértékűnek (on-par) nevezte, bár óvatosan hozzátette, hogy a kettő nem teljesen azonos. Ennek a módnak a minőségét külön kiemelte: egy alkalommal annyira megszokta a fülhallgató jelenlétét, hogy azt hitte, mindkét darab a fülében van, pedig az egyiket már korábban kivette töltésre – ennyire nem érezte a különbséget a bekapcsolt és a hiányzó fülhallgató között.
A hangminőséget is jobbnak írta le a korábbi generációhoz képest: basszusos, de nem túlzottan az, és magas hangerőn is jól teljesít. Szerinte az effajta nyitott kialakítású fülhallgatók – mint a csontvezetéses vagy a fülre csak ráakasztott típusok – jellemzően zajos környezetben gyengébben szerepelnek, mert a hang a külső zajjal együtt jut be a fülbe, ám az AirPods 5 ebben állítólag jobban teljesít, mivel a hangforrás közvetlenül a fülbe irányul. Ezt azonban Steven Scott még nem tesztelte valós, zajos környezetben – vonaton, repülőn vagy városi forgalomban –, ígérete szerint erről majd később számol be.
Mikor válasszuk mégis az AirPods Pro-t
A beszélgetés egyik érdekes pontja volt a kérdés: ha az AirPods 5 ilyen jó zajszűrést, kényelmes illeszkedést és most már hangerőszabályzót is kínál, miért válasszon bárki drágább Pro modellt? A válasz elsősorban az akkumulátor-üzemidő. Az AirPods Pro 3 nagyjából nyolc órás üzemidőt biztosít egy töltéssel, míg az AirPods 5 átlagosan öt óra körül teljesít. Ez a különbség a mindennapi használatban akkor válik érezhetővé, ha valaki egész napra tervezi a fülhallgató viselését – zenehallgatásra, háttérhangokra –, és éppen akkor merül le, amikor egy hívás érkezik. Steven Scott megjegyezte, bár nem volt benne teljesen biztos, hogy a vezeték nélküli töltőtokos AirPods 5 valamivel jobb üzemidőt is nyújthat, mint a másik változat.
Összességében mindkét műsorvezető úgy értékelte, hogy az AirPods 5 kiváló választás azoknak, akik az Apple-ökoszisztémán belül keresnek megfizethető, de jó minőségű fülhallgatót – legyen szó podcastokról, hangoskönyvekről vagy akár zenehallgatásról, ami a korábbi generációknál nem feltétlenül volt erősség.
Bemutatkozott a Googlebook: öt gyártó, egy vadonatúj géposztály
A műsor másik nagy témája a Google és partnerei által bemutatott új laptop-kategória, a Googlebook. Az öt bemutatott modellt az Acer, az Asus, a Dell, a HP és a Lenovo gyártja, és bár előrendelésre már most is nyitva állnak – jóllehet a brit Google Store-on ekkor még nem volt elérhető ez az opció –, a boltokba október 4-én az Egyesült Államokban, október 5-én pedig Kanadában és az Egyesült Királyságban kerülnek.
A gépek fejlesztői kódneve korábban Aluminium OS volt, a végleges elnevezés azonban Googlebook OS lett – ez egy Android-alapú operációs rendszer, amelyen az Android-alkalmazások natívan, emuláció nélkül futnak, szemben a Chrome OS korábbi megoldásával. Ez a technikai különbség azt ígéri, hogy az Android-alkalmazások és a telefon-számítógép közötti átjárás jelentősen gyorsabb és zökkenőmentesebb lesz, mint a Chromebookok esetében eddig megszokhattuk.
Árazás és specifikációk: nem éppen a belépőszintű kategória
Az amerikai árazás 899 és 1299 dollár között mozog, ami a műsorvezetők szerint inkább a MacBook Air kategóriájába helyezi a gépeket, semmint a legolcsóbb MacBook, a MacBook Neo mellé (amelynek ára egyébként nemrég 599-ről 699 dollárra emelkedett).
A kanadai árlista alapján az öt modell nagyjából a következőképpen fest:
- Acer Googlebook 14 – a legolcsóbb modell, Intel Core Ultra 3 (Panther Lake) processzorral, 16 GB memóriával, 256 GB tárhellyel (magasabb tárhelyű változat is elérhető), 14 hüvelykes, 2,8K felbontású, 500 nites érintőkijelzős OLED panellel, alumínium-magnézium házban. Ár: 1299 kanadai dollártól.
- Asus Googlebook 14 – szintén 14 hüvelykes, 3K felbontású, 500 nites érintőkijelzős OLED kijelzővel, azonos processzorral és induló memóriával/tárhellyel, mint az Acer modell. Ár: 1799 kanadai dollártól – a műsorvezetők furcsállták, hogy egy gyakorlatilag hasonló gép ennyivel drágább csupán a magasabb felbontásért.
- HP Googlebook 14 – Qualcomm Snapdragon-alapú processzorral (a beszélgetésben „X1 Elite” néven hangzott el, miközben időközben már megjelent egy X2-es széria is, így ez a névhasználat bizonytalan), 16 GB memóriával, 256 GB SSD-vel, alumínium házzal. Ár: 1799 kanadai dollártól.
- Dell XPS Googlebook – 13 hüvelykes, valamivel kisebb és olcsóbb modell, szintén Snapdragon-alapú processzorral, de 16 GB memória mellett már 512 GB SSD-vel és 2,5K felbontású érintőkijelzővel. Ár: 1699 kanadai dollártól.
- Lenovo Googlebook 15 – a legnagyobb, 15,3 hüvelykes OLED érintőkijelzős modell, Intel Core Ultra 3 (Panther Lake) processzorral, magnézium ötvözetből és szénszálból készült házzal. Ár: 1799 kanadai dollártól.
Feltűnő, hogy a modellek felében Intel, másik felében Qualcomm Snapdragon processzor dolgozik – a műsorvezetők szerint ennek nincs egyértelmű logikája, feltehetően a gyártók meglévő alkatrész-készleteinek felhasználásáról lehet szó. Azt is megjegyezték, hogy a memória valószínűleg forrasztott lesz minden modellben, tehát utólag nem bővíthető – ezt a vásárláskor kell eldönteni, hasonlóan a mai Mac gépekhez. A 256 GB-os alapkonfiguráció szűkösnek tűnhet, ezért értékelték pozitívan, hogy a Dell már alapból 512 GB-os SSD-vel érkezik.
Egy apró, de érdekes részlet: a sajtóesemény résztvevői előre jelezték, hogy tesztpéldányokat csak a hivatalos megjelenés után kapnak, és a gyártók is csak aznapra hozták be a gépeiket a bemutatóra – vagyis egyelőre gyakorlatilag senki nem tesztelte élesben ezeket az eszközöket.
Miért venné meg valaki? A Gemini a valódi termék
A műsorvezetők többször visszatértek arra a kérdésre, hogy egy nem technológiai szakértő, hétköznapi vásárló miért választaná ezt az ismeretlen, sem Mac, sem Windows, sem hagyományos Chromebook terméket. A válasz szerintük egyértelműen a Gemini mesterséges intelligencia mélyebb integrációja az operációs rendszerbe – annyira, hogy tréfásan megjegyezték, szerencsésebb név lett volna a „Gemini Book”, mint a „Googlebook”. A vásárlók valójában nem a hardvert, hanem a Geminihez való hozzáférést vásárolják meg, kiegészítve az Android-ökoszisztémával való szoros együttműködéssel, amely a telefon és a laptop közötti adatátvitelt és funkcióhasználatot ígéri könnyebbé tenni – hasonlóan ahhoz, ahogyan az iPhone és a Mac között működik az Apple-ökoszisztémán belül.
Ugyanakkor a műsorvezetők szkepticizmusukat is megfogalmazták: ha valaki csupán beszélgetni szeretne egy mesterséges intelligenciával, miért ne tenné ezt egyszerűen a telefonján? A magas ár, a bizonytalan piaci pozicionálás és az ismeretlen felhasználói élmény miatt egyelőre nehéz eldönteni, kinek szól valójában ez a termék.
Felmerült a kérdés a Chromebookok jövőjével kapcsolatban is. A Google állítása szerint a Chromebook-vonal nem tűnik el, és a műsorvezetők szerint ennek van értelme, hiszen a Chromebookok az oktatási szektorban – elsősorban általános iskolai szinten – szilárd pozíciót építettek ki, miközben középiskolában és a munkahelyeken jellemzően már Windows gépekre váltanak a felhasználók. Az viszont kérdéses, meddig tartható fenn hosszú távon két párhuzamos rendszer. Szóba került a Chromebook Plus is, mint minimumszabvány, amely felvetette annak lehetőségét – bár ezt a műsorvezetők kifejezetten csak feltételezésként, nem megerősített tényként közölték –, hogy a jövőben esetleg a megfelelő specifikációjú Chromebook Plus gépekre is telepíthető lesz a Googlebook OS.
Akadálymentesítés: rengeteg kérdés, semmi válasz
A Googlebookkal kapcsolatos legégetőbb probléma a műsorvezetők szerint az akadálymentesítés teljes bizonytalansága. Egy hallgató, a pennsylvaniai Greg levelében arról számolt be, hogy a Google Geminijétől kérdezte meg, milyen képernyőolvasó fut a gépeken – a válasz szerint egy, a ChromeVoxhoz hasonló screen reader. Steven Scott és Shaun Preece szerint ez a válasz semmitmondó: tipikusan magabiztosnak hangzó, ám tartalmilag üres Gemini-válaszról van szó. Mivel a Googlebook OS Android-alapú, a műsorvezetők szerint sokkal valószínűbb, hogy valójában a TalkBackről, az Android képernyőolvasójáról van szó, nem pedig a Chrome OS ChromeVox megoldásáról.
Érdekes előzményként említették, hogy a legutóbbi Android 17-es, illetve TalkBack 17-es frissítésben már bővítették a billentyűzettel történő navigáció támogatását – vagyis egy fizikai billentyűzettel is használhatóvá vált a telefon. Ez a fejlesztés összecsenghet azzal az elképzeléssel, hogy a Google éppen a TalkBack asztali, laptopos verzióját készíti elő.
Ennél is aggasztóbbnak nevezték azonban a Braille-támogatás kérdését. A ChromeVox ismerten rendelkezik Braille-támogatással, ugyanakkor a műsorvezetők szerint – saját korábbi tapasztalataik alapján – ha egy Chromebookon Android-alkalmazást futtatnak, a rendszer TalkBackre vált át, és ilyenkor állítólag nincs Braille-támogatás. Ha a Googlebookon a TalkBack lesz az elsődleges képernyőolvasó, felmerül a kérdés, vajon a Braille-kijelzőt használók milyen támogatásra számíthatnak – hiszen a TalkBack telefonon egyébként rendelkezik Braille-funkcióval, de nem világos, hogy ez hogyan viselkedik majd ebben az új, laptopos környezetben.
A műsorvezetők elmondása szerint írtak a Google-nek, választ azonban egyelőre nem kaptak. Bejelentették ugyanakkor, hogy a következő héten az Asus képviselője lesz a műsor vendége, aki a Googlebook saját verziójáról fog beszélni – az Asus azonban előzetesen jelezte, hogy az akadálymentesítéssel kapcsolatos kérdéseket alapvetően a Google-re hárítja, bár igyekeznek majd válaszolni, mert tisztában vannak a téma fontosságával. A műsorvezetők szerint ez jogos hozzáállás, hiszen az operációs rendszer akadálymentesítési architektúráját elsősorban a Google határozza meg, nem a hardvergyártók.
A beszélgetés végkövetkeztetése kategorikus volt: vak felhasználóknak egyelőre nem érdemes megvásárolniuk ezt a gépet, amíg nem tisztázódik, pontosan milyen élményre számíthatnak. Nem elég tudni, hogy van rajta valamilyen képernyőolvasó. A kérdés az, hogy ez mennyire fog hasonlítani a megszokott TalkBack- vagy ChromeVox-konvenciókhoz, mi történik, ha egy iskola lecseréli a Chromebookjait Googlebookra (nem jelent-e ez hátrányt a vak diákoknak egy teljesen új képernyőolvasóra való átállás miatt), és milyen Braille-kijelző-támogatásra számíthatnak azok, akik erre az eszközre támaszkodnak. Egyes funkciók – például a nagyító – kapcsán a műsorvezetők óvatos optimizmust fogalmaztak meg, de hangsúlyozták, hogy semmit nem szabad magától értetődőnek tekinteni, amíg nincs hivatalos megerősítés.
Összegzés
A Double Tap adása két, egymástól teljesen eltérő terméktípust állított egymás mellé: egy kiforrott, jól ismert Apple-termékcsalád új tagját, amely apró, de érezhető fejlesztésekkel (mindenekelőtt a zajszűrésben) nyert a műsorvezetők elismerését, illetve egy vadonatúj, ismeretlen géposztályt, amelynek árazása és hardveres specifikációi már körvonalazódtak, ám alapvető kérdések – elsősorban az akadálymentesítés – továbbra is megválaszolatlanok maradtak. Az AirPods 5-ről a saját tapasztalatok alapján már lehet véleményt mondani, a Googlebook esetében azonban egyelőre csak feltételezésekre és bizonytalan válaszokra lehet támaszkodni – ez utóbbi kérdéskörben a műsorvezetők további tájékozódást ígértek a következő adásokban.
A cikk a Double Tap podcast 2026. szeptember 22-i adása alapján, AI felhasználásával készült, ezért apróbb pontatlanságokat tartalmazhat.