A Blazie Technologies BT Braille készüléke klasszikus Braille-jegyzetelőként és teljes értékű Linux-számítógépként is használható. Az Amerikai Vakok Szövetségének technológiai podcastja több mint kétórás tesztben mutatta be, mit tud, és hol hiányos még.
Az Access On 99. adásában Jonathan Mosen, az Amerikai Vakok Szövetségének (NFB) akadálymentességi igazgatója a baltimore-i Jernigan Intézetből számolt be a tapasztalatairól. Az NFB nemzetközi Braille- és technológiai központja megvásárolta a 40 cellás változatot, hogy a látogatók is kipróbálhassák.
A család, amelyből a készülék származik
A Blazie név közel negyven éve jelent jegyzetelőt a vak felhasználóknak. Dean Blazie villamosmérnök 1987 júliusában tíz példánnyal ment az NFB országos konferenciájára, és saját pénzből, 10 000 dollárért vitte oda az új készüléket, a Braille and Speaket. A mintegy két font (kb. 900 gramm) súlyú eszköz 895 dollárba került: Braille-ban lehetett vele írni, a leírtakat felolvasta, szerkeszteni lehetett, és nyomtatóra is lehetett küldeni. A termékcsalád később bővült: 1991-ben megjelent a Braille and Speak 640, majd a Braille Lite, amely már Braille-kijelzőt is kapott. Mosen szerint a vak felhasználók ezekkel évekkel a Palm Pilot és a Pocket PC előtt hordtak zsebben hasonló készülékeket.
2000-ben a Blazie Engineering egyesült a JAWS képernyőolvasót fejlesztő Henter-Joyce-szal, a közös vállalat a Freedom Scientific nevet kapta. Mosen elmondása szerint a cégen belül vita folyt a következő jegyzetelő felépítéséről. A Blazie-oldal Linux-alapú, teljesen új készüléket akart, a Henter-Joyce-oldal JAWS-t futtató, Pocket PC-s megoldást. Az utóbbi győzött, ebből lett a 2003-ban piacra kerülő PacMate. Mosen úgy látja, hogy a BT Braille olyan, mint az a jegyzetelő, amelyet a Blazie-részleg húsz évvel ezelőtt építhetett volna, ha a cégen belüli vita másként dől el.
A Blazie család végül kiszállt az iparágból, de 2022-ben megalapította a Blazie Technologies-t: Dean Blazie a technológiai igazgató, Brian Blazie a vezérigazgató. A cég első terméke, a Braille-billentyűzetes és beszédkimenetű BT Speak 2024-ben jelent meg 1195 dollárért. Mosen szerint a vevők azért is örültek, mert a cég a régi Blazie Engineering korábbi munkatársait vette fel, így a híres ügyfélszolgálati színvonal megmaradt.
Hardver és kezelőszervek
A BT Braille 20 és 40 cellás kivitelben kapható, az ára 4495, illetve 6495 dollár. Belül Raspberry Pi Compute Module 5 (64 bites ARM-alapú modul) dolgozik, Brian Blazie szerint nagyjából kétszer olyan gyors, mint a BT Speak. A memória 16 GB, a tároló 1 TB-os SSD. Az operációs rendszer Debian Bookworm alapú Linux.
A csatlakozók közül két USB-C-port van (az egyik töltésre is alkalmas), továbbá mini HDMI-kimenet, microSD-foglalat és 3,5 mm-es fejhallgató-csatlakozó. A készülék Wi-Fi-vel és Bluetooth-szal rendelkezik, két beépített hangszórót, mikrofont és rezgő visszajelzést kapott. A 40 cellás változat 11,38 hüvelyk (kb. 29 cm) széles és 885 gramm. Az üzemidőt a gyártó legalább tíz órára becsüli, asztali módban ennél kevesebbet kaphatunk. A töltés lassú: USB-C-n is több mint kilenc óra kell a lemerült állapotból a teljes feltöltésig.
Mosen szerint a készülék tapintásra nem ad prémium érzetet, egy kollégája szerint úgy néz ki, mintha 3D nyomtatták volna. A tesztpéldány oldalsó navigációs gombjai beszakadtak, amikor két gombbal diktálást indított, ezért a gyártó új készüléket küldött, és a régit csak az érkezés után kellett visszaküldeni.
Két elrendezési döntést kifogásolt. Nincsenek hüvelykujjgombok: a kijelző két oldalán három-három navigációs gomb található. Az alapértelmezett kiosztás nem illik a kétkezes, gyors olvasáshoz, de a gombok konfigurálhatók, és a bal oldali léptetésre átállítva már elfogadhatóbb. A hetes és nyolcas pont a szóköz két oldalán, az ujjak alatt van, nem a hármas és hatos pont mellett, ami eleinte megtöri az izommemóriát. A billentyűzet viszont jó, kattogós, mechanikus érzetű, nem szivacsos. A Braille-cellák piezoelektromosak, a japán KGS gyártja őket; élesek és határozottak, a pontok keménysége nem állítható.
Dobozban egy hordozótok van vállpánttal, nyomtatott Braille-dokumentáció viszont nem jár hozzá. Mosen szerint legalább egy rövid parancsösszefoglaló kellene, hogy a bekapcsolást és az első lépéseket a kevésbé technikai érdeklődésű felhasználók is megtalálják.
Két üzemmód
A BT Braille indításkor mindig Blazie módban van. Ez a klasszikus jegyzetelő-környezet: hangzó kimenetű, kifejezetten vakoknak készült alkalmazások gyűjteménye, akkordparancsokkal, rövid menükkel és egybetűs gyorsbillentyűkkel. A szerkesztő a középpontban áll, és a készülék alvó állapotból pontosan ott folytatja, ahol abbahagytuk.
A másik az asztali mód, amelyben a MATE grafikus Linux-asztal fut az Orca képernyőolvasóval. Itt van Firefox, Chromium, Thunderbird és LibreOffice. Az első indítás tovább tart, utána a két mód között azonnal lehet váltani. A grafikus alkalmazások irányítását segíti az „okos bevitel”: a felhasználó szavakkal írja be, mit akar, például a Firefox nevét vagy az Alt+F4 billentyűkombinációt, a készülék pedig billentyűleütéssé, parancsá vagy programindítássá értelmezi. A parancsok láncolhatók is, makróhoz hasonlóan. Hosszabb szöveget a Blazie szerkesztőjében is lehet írni, majd átadni a beviteli mezőnek. Az asztali mód leállítható, ami memóriát és energiát takarít meg.
A beszédhez több hangmotor választható (Vocalizer, DECtalk, RHVoice, Festival Lite, Pico és eSpeak), kikapcsolni is lehet, a felület pedig hat nyelven érhető el. Letölthető egy neurális hang is hosszabb szövegek folyamatos felolvasásához, a mondatok közti szünetek azonban hosszúak.
Szerkesztő, Markdown és fájlkezelés
Mosen különösen a Markdown-támogatást dicsérte. A szerkesztő a címsorokat, hivatkozásokat, listákat és teendőlistákat Markdown-jelöléssel kezeli, Braille-kijelzőn is jól olvashatók, a fejezetek között pedig külön parancsokkal lehet ugrálni. A súgó is Markdown-hivatkozásokra épül, és a dokumentációban a Braille szó végig nagy B-vel szerepel, ahogy az NFB stílusirányelve előírja. A pillanatnyi súgó pontosabb a felhasználói kézikönyvnél, mert a termék gyorsabban fejlődik, mint a dokumentáció. Az összes súgófájl egyetlen zip-állományként is kiexportálható.
Az érdekesebb szerkesztői funkciók közé tartozik a hozzáfűző mód és a kurzor leválasztása a gépelési helyről: jegyzet közben a kurzor az olvasott szövegnél maradhat, az új sorok pedig a fájl végére kerülnek. Ezek a beállítások fájlonként megjegyződnek. A vágólap felismeri a másolt szöveg Braille-fokozatát, és beillesztéskor átalakítja. Hálózati megosztott vágólap is van, így a szöveg iPhone-ról vagy Windows-gépről is átmásolható.
A fájlkezelőből a BRF, CSV, DOCX, EPUB, HTML, Markdown, ODT, PDF, RST, RTF és TXT formátumokat lehet egymásba alakítani. PDF-ek és képek (PNG, JPEG, BMP) szövegét optikai karakterfelismeréssel nyeri ki. Mosen a Word-dokumentumot Markdownná alakította, majd a Microsoft Wordhöz készült Writage bővítménnyel közvetlenül a számítógépéről szerkesztette a készüléken tárolt fájlt. Ehhez az SMB hálózati fájlmegosztás szükséges, amely Windows, Mac, Linux és iPhone Fájlok alkalmazása felől is működik. A beállításhoz érdemes egyedi eszköznevet adni, mert az IP-cím hálózatonként változhat. Az USB-s tárolómód nem használható a készülék egyidejű működtetése mellett, és az októberi frissítés előtt egyáltalán nem működött. Felhő felől a Dropbox és a Google Drive érhető el, a OneDrive nem.
Mesterséges intelligencia a készüléken
A szerkesztő MI-funkciói a Google Gemini szolgáltatására épülnek. A Blazie Technologies saját hozzáférést biztosít, amihez érvényes karbantartási szerződés kell, de a felhasználó saját Gemini- vagy OpenAI-kulcsot is megadhat. Anthropic Claude szolgáltatóként nem választható. Mivel a funkciók az adatokat a Google-nek vagy az OpenAI-nak küldik, bizalmas anyagoknál ezt figyelembe kell venni, a szerkesztő viszont csak kifejezett kérésre dolgoz fel szöveget.
A menüben kérdések megválaszolása, a kijelölt szöveg átalakítása, helyesírás- és nyelvtanellenőrzés, fordítás, összefoglalás és szótári funkciók szerepelnek. Mosen kifogásolta, hogy nincs hagyományos, a teljes dokumentumot a készüléken tárolt szótár alapján ellenőrző helyesírás-ellenőrző. Az „okos súgó” természetes nyelvű kérdésekre válaszol a készülék használatáról, a fájlkezelő pedig képeket is le tud írni, a leírást pedig a kép mellé menti szöveges fájlként. Az MI Chat alkalmazáshoz saját OpenAI-kulcs kell, amelyet legalább 5 dollárral fel kell tölteni.
A hangjegyzetek átírása és a diktálás a készüléken történik, mintegy 90 MB-os modell egyszeri letöltése után, internetkapcsolat nélkül. Diktálni az R2 és R3 gomb nyomva tartásával lehet. Mosen angol kiejtése miatt az átírásban néhány hiba maradt, a diktálást viszont szinte hibátlannak találta. A podcast-lejátszó hasonló, kisebb modellel átiratot is képes készíteni a letöltött epizódokról, ennek minősége elmarad az Apple Podcasts átiratáétól.
A BT Code Python-programozási környezet, amelyben a Kodi nevű MI-segéd hibákat magyaráz, tippeket ad, és értékeli a kódot; nyolcéves kortól ajánlott. A BT Town szöveges virtuális város, ahol a felhasználók valós időben beszélgethetnek egymással és MI-szereplőkkel.
Alkalmazások és terminálmód
A Blazie módban naptár, telefonkönyv, hangjegyzet, médialejátszó, rádió, YouTube, podcast-lejátszó, szótár, időjárás, Wikipedia, pénzváltó és játékok is találhatók. A rádió a Radio Browser adatbázisára épül, 69 113 állomást töltött le, és a felvételek szabadon hozzáférhető mappába kerülnek. Podcastot a Podcast Indexben lehet keresni, az előfizetett műsorok OPML-fájlként importálhatók és exportálhatók, a lejátszó pedig támogatja a fejezeteket. A könyvtár az NFB Newsline-t, az NLS BARD Braille-tartalmait, a Project Gutenberget és a LibriVoxot kínálja. A BARD hanganyagainak lejátszását és a Bookshare támogatását a gyártó hamarosan ígéri. A BT Learn a Braille-írás és -olvasás tanulását segíti lecke- és gyakorlójátékokkal, van Morse-gyakorló is.
A terminálmódban a készülék Bluetooth-on Braille-kijelzőként és Perkins-billentyűzetként használható iPhone-hoz (VoiceOver), Windowshoz (JAWS, NVDA) és Machez. USB-n, Androidon és Linuxon ez még nem működik. A funkció új, és hibás: az élő feliratok eleinte nem működtek, ami a siketvakoknak komoly gond volt, ezt a legújabb verzió javította, a Siri hangja viszont a terminálmódban továbbra sem hallható. Ennek a módnak köszönhetően a Claude is használható Braille-ban, ha az alkalmazást az iPhone-on vagy számítógépen futtatjuk.
Microsoft-támogatás: a legnagyobb hiányosság
Mosen szerint a termék legsúlyosabb gyengesége a Microsoft-támogatás hiánya. Nincs Exchange-naptár- és névjegyszinkron, nincs Microsoft Word, a OneDrive pedig még hiányzik. A BT Mail IMAP-on keresztül csatlakozik, ezért csak akkor használható Microsoft 365 postafiókkal, ha a rendszergazda nem tiltotta le az IMAP-ot, pedig sok helyen letiltották. A Microsoft Graph (a Microsoft felhőszolgáltatásainak elérési felülete) támogatása hiányzik. Az asztali módban futó Thunderbird régebbi kiadás, Mosen szerint nem boldogulna a Graph-fel, miközben a Microsoft fokozatosan megszünteti az Exchange Web Services elérést az Exchange Online-ban. Javasolta, hogy a cég a Thunderbird kiadási csatornáját váltsa át, hogy asztali módban is használható legyen a Graph. A Blazie Technologies jelezte, hogy a Microsoft 365 támogatása készül.
Mosen szerint a hiányt az is súlyosbítja, hogy az amerikai szövetségi kormányzat, amely erősen Microsoft-alapú, aránytalanul sok vak embert foglalkoztat. Az Apple naptárának támogatását is hasznosnak tartaná.
Összegzés
Mosen szerint a BT Braille lenyűgöző készülék, amely visszahozza a Blazie-termékek ismert élményét, és modern funkciókkal – Markdown, MI-eszközök, készüléken futó diktálás, programozási környezet – egészíti ki. A hiányosságok: nincs hüvelykujjgomb, nincs hagyományos helyesírás-ellenőrző, a Claude nem választható szolgáltató, és a terminálmód még hibás. A legfontosabb hiány a Microsoft-támogatás, Microsoft 365-ös munkahelyen ez mérlegelendő. A gyártó havonta ad ki frissítést, a hibajelentéseket gyorsan javítja, és a közösségi médiában, többek között a Mastodonon is aktív.
A cikk az Access On podcast 2026. október 28-i adása alapján, AI felhasználásával készült, ezért apróbb pontatlanságokat tartalmazhat.