Simulcast, Black Lens és az Apple Watch Series 12: az RNIB Tech Talk 636. adása

Az RNIB Tech Talk heti adásában egy készülő podcast- és internetesrádió-alkalmazás fejlesztője, egy vak felhasználók számára is használható szelfiapp alkotója, az új Apple Watch és a Meta okosszemüvegei kerültek szóba.

Az RNIB Connect Radio hetente jelentkező műsora a vak és gyengénlátó felhasználók szemszögéből foglalkozik a technológiával. A 636. adást Callum Stoneman vezette, Hubert Pavelkovic és Natalie Curran társaságában. A vendégek Ashley Cox, a Simulcast fejlesztője, valamint Steve Johnson, a Black Lens alkotója voltak. Johnsonnal az RNIB munkatársa, Amelia Hilton beszélgetett a birminghami Visionary konferencián.

Simulcast: podcastkliens és internetes rádió egyben

Ashley Cox a Simulcast nevű alkalmazáson dolgozik, amely egyszerre podcastkliens és internetesrádió-lejátszó. A fejlesztő több évig a Downcast felhasználója volt. Ez iOS-re és macOS-re készült podcastkliens volt, egyszerű, de nagyon jól testre szabható. Szerver nélkül, hagyományos RSS-csatornákkal (a podcastok szabványos terjesztési formátumával) működött, előfizetési díj nélkül, és az iCloud-szinkronizálása is megbízhatóan dolgozott. Cox elmondása szerint a Downcast néhány macOS-kiadással ezelőtt működésképtelenné vált: például a beállítások már nem nyithatók meg benne. A fejlesztője pedig úgy tűnik, eltűnt.

Cox kipróbált több tucat másik alkalmazást, de mindegyikben talált hiányosságot. Volt, amelyikből hiányoztak a funkciók vagy a testreszabhatóság, mások előfizetéses modellel vagy saját szerver használatával jártak. Fontosnak tartja, hogy a felhasználó maga kezelje az adatait, ezért úgy döntött, hogy újraépíti a Downcastot, korszerűbb formában.

Az alkalmazás eredeti neve Airwave volt. Az első változat TestFlightra (az Apple béta-terjesztési rendszerére) való feltöltése előtt öt nappal viszont egy másik fejlesztő már lefoglalta a nevet egy internetesrádió-alkalmazással. Cox letöltötte, kipróbálta, és úgy ítélte, hogy az internetes rádiót jobban meg tudná csinálni. Ezt beépítette a saját programjába, a Simulcast név pedig, mivel műsorszórási kifejezés, a rádiót, a tévét és a podcastot egyaránt lefedi.

A funkciók nagyjából felét a tesztelők javasolták. Ilyen például a fikciós podcastok külön kezelése: az alkalmazás felismeri őket, automatikusan más beállításokat alkalmaz rájuk, és el tudja rejteni a cselekményt elárulóan tartalmazó részleteket. Az internetesrádió-funkciók és sok beállítás is tesztelői ötletből született. Az alkalmazás a Vision Pro kivételével minden Apple-platformra elkészül: macOS-re, iOS-re, iPadOS-re és tvOS-re, az iOS-hez és az iPadOS-hez pedig Apple Watch-társalkalmazás is tartozik.

Tesztelés, akadálymentesség és az App Store

Cox szerint a legnagyobb nehézséget a Swift nyelv megtanulása jelentette. Utoljára a korai iOS-verziók idején fejlesztett Apple-platformra, amikor az alkalmazások még C nyelven, az Apple Cocoa keretrendszerével készültek. A Simulcast kódja becslése szerint mára nagyjából 450 000 sorra nőtt. Nehéz volt az is, hogy az alkalmazás egyszerre legyen egyszerű és nagy tudású. A SwiftUI (a felhasználói felületek építésére szolgáló keretrendszer) VoiceOver-támogatásában még vannak hiányosságok, ezért néha vissza kell térni a régebbi UIKit-hez, és nehéz felderíteni az ilyen, nem reprodukálható hibákat. A VoiceOver fejlesztői szempontból bonyolultabb, mint például az NVDA Windowson. A Simulcast hobbiprojektként indult, de könnyen főállású munkává válhat.

A Simulcast az első olyan alkalmazása, amelyhez látássérült tesztelőket is bevont. A tesztelők eszközdiagnosztikát és képernyőfelvételeket küldtek be, ezzel sokat segítettek a hibák felderítésében. A különböző igényeket főként testreszabható beállításokkal kezeli. A Simulcast részletes akadálymentességi beállításokat kínál: konfigurálható a VoiceOver rotorjának működése és a bemondások is. Egy tesztelő felvetette, hogy a bőbeszédű képernyőolvasó-beállítások is fontosak. Coxnak ez eszébe sem jutott, mert ő maga a legtöbb bemondást kikapcsolja. Elismerte, hogy a tesztelők között szükség van némi műszaki jártasságra, hiszen a fejlesztő nem tud egyszerre hibát keresni és felhasználói támogatást nyújtani. A kevésbé gyakorlott tesztelők viszont segítenek abban, hogy az alkalmazás magától értetődő maradjon: nem szeretné, ha kézikönyv nélkül nem lehetne használni. A most írt kézikönyv ennek ellenére már közel 150 oldal.

Az első verziót október végén szeretné beküldeni az App Store-ba, de ezt nem garantálja: maradtak hibák, és architekturális rendrakást is tervez. A beküldés után az Apple felülvizsgálata következik. Az elmondása szerint havonta nagyjából 14 000 alkalmazást küldenek be, ami a viszonylag kis létszámú emberi ellenőrző csapatnak óriási teher. A szabályok szigorúak: több tesztelői kérés megvalósíthatatlan, mert csak nem hivatalos API-k (programozási felületek) használatával oldható meg, és ezt az Apple elutasítaná. Egy apró vizuális hiba vagy egy rosszul megválasztott szövegkontraszt is elég lehet az elutasításhoz.

Coxnak mintegy tizenöt félkész projektje van. Az egyik egy iOS-es vízmérték, amely a LiDAR-érzékelővel tetőhajlásszöget és felületsíkot is mér. A másik egy macOS-hangszerkesztő, amely a GoldWave élményét szeretné a Macre hozni. Utóbbi remélhetően jövőre készül el. A Simulcastnak nem tervez marketingkampányt, azt szeretné, hogy az olyan kliensekhez hasonlóan terjedjen, mint az Overcast, a Pocket Casts és a Castro. Ha valaki inkább marad a megszokott alkalmazásánál, az is rendben van.

Black Lens: szelfialkalmazás képernyő nélkül

Steve Johnson bemutatása szerint ő volt az első látássérült versenyző a Channel 4 Hunted című műsorában. Ma projektmenedzserként dolgozik. Állóképességi versenyeken indul, például a huszonnégy órás Cystic Fibrosis Warrior Games-en. Mivel a fehér bot miatt a fogyatékossága nem rejthető el, néhány eseményre úgy jelentkezett, hogy előre nem jelezte a látássérülését. Így indult például egy norvégiai fjordokon átívelő, deszkás evezős expedíción is, amelynek felhívása szigorú feltételeket szabott, például meghatározott távolság leúszását és önálló túlélést. Johnson és társa a hét folyamán úgy tettek, mintha látók lennének. Szerinte a kísérőiből álló hálózat sokat segített. A Warrior Games után a jótékonysági szervezet vezetője elmondta neki, hogy mivel bebizonyította, hogy megoldható, a jövőben nyitottak lesznek látássérült résztvevőkre. Johnson hangsúlyozta, hogy nem kockáztat meggondolatlanul: az esemény előtt felméri a kockázatot, és egyeztet a kísérőivel.

A Black Lens kezdetben csak saját használatra készült. Johnson szeretett a kutyájával evezős deszkázni, de nem volt róluk fényképe, mert nedves kézzel, egyensúlyozva nehéz fotózni. Az alkalmazás felismeri, hogy a telefon stabil-e, és látszik-e az arc a képen, és ha igen, elkészíti a felvételt. A képernyő ki van kapcsolva, innen a név. Aki lát valamennyit, annak egy nagy kontrasztú, az arcot követő kör segít a kadrírozásban, aki semmit nem lát, az a rezgésből érzi, hogy az arca a képben van.

Johnson megpróbálta kiadni az alkalmazást, és az elsőre átment az Apple felülvizsgálatán. Az App Store-ban már néhány hónapja elérhető, nagyjából 800-900 letöltéssel. A látássérült közösség visszajelzéseit beépítette, így most a harmadik verziónál tart.

A kódot elmondása szerint teljes egészében mesterséges intelligenciával íratta, az úgynevezett vibe coding módszerrel. A VoiceOverrel való kódolást elviselhetetlennek találta. Más látássérült érdeklődőknek is azt javasolja, hogy próbáljanak ki különféle vibe coding eszközöket, akár PC-re, Macre vagy közvetlenül a telefonra. Nem tökéletesek, de hetente frissülnek, és szerinte a hangalapú diktálás is jól működik. Legújabb terve az első Mac-programja: a ZoomText Apple-platformra megszűnt változatához hasonló képernyőnagyítót szeretne készíteni, hogy áthidalja a ZoomText és az Apple beépített megoldásai közötti különbséget. Az új munkahelye miatt ez szabadidős projekt, ezért korai kiadást nem ígér, jövő év elejére reméli.

Apple Watch Series 12: alvásfigyelés és kézmozdulatok

Hubert Pavelkovic azért vett Series 12-t, mert korábbi Series 8-asa nem támogatta a watchOS 27-et. A legfontosabb újdonság szerinte a pontosabb pulzusmérés, valamint néhány új alkatrész, amelyek a Live Rewind és a Siri Recap nevű hangalapú funkciókat támogatják. Ezekkel az Apple a hangjegyzetelő eszközökkel veszi fel a versenyt. Egyébként szerinte a készülék alig változott.

Amit igazán használ, az az alvásfigyelés. A régi órájának akkumulátora este már majdnem lemerült, így nem volt értelme éjszaka viselni. Az új órát lefekvéskor is viseli, reggel, készülődés közben pedig feltölti, így indulásra már tele van. A készülék akkumulátora egy napig bír. Az alvási pontszámot az alvás időtartama, a lefekvés ideje és a megszakítások száma határozza meg. Hubert legutóbbi éjszakáján az időtartam 30 pontból 30-at, a megszakítások 20-ból 18-at értek, öt ébredéssel és összesen hét perccel. Az Apple magyarázata szerint minél közelebb van a felhasználó a célhoz, annál több pontot kap. A felkészültségi pontszám az alvásból és a fittségi adatokból becsli, mennyire kipihent a felhasználó. Ehhez azonban több napi adat szükséges, Hubert pedig csak hat napja használja az órát.

A másik kedvenc funkciója a hüvelyk- és mutatóujj összeérintésével végzett mozdulat, amely a Series 9-től felfelé elérhető. Segítségével elindítható és leállítható a diktálás üzenetírás közben, illetve lapozni lehet az intelligens kártyakötegben (Smart Stack), például az időjárás-widgetig. Hubert szerint a mozdulatok testreszabása korlátozott. A VoiceOver is vezérelhető kézmozdulatokkal, ami azoknak hasznos, akik nem tudják használni a képernyőt. A bemutatott funkciók egy része egyébként nem a watchOS 27 újdonsága.

Meta okosszemüvegek: Ray-Ban Gen 3, kijelzős és audio-only változat

A Meta Connect eseményen bemutatott termékek többsége látványközpontú volt, de Hubert szerint néhány érdekes lehet a hallgatók számára is. A hagyományos Ray-Ban Meta harmadik generációja a kamerát tekintve azonos az előzővel, de jobb az akkumulátor-üzemideje, és több stílusban kapható. A beépített kijelzős Meta Ray-Ban Display képernyőolvasót is tartalmaz. Eddig csak az Egyesült Államokban volt kapható, most az Egyesült Királyságban és további országokban is megjelenik. Az ára magas, és Hubert egyelőre nem tudja, mennyire hasznos a vak felhasználóknak, de kíváncsi rá, hogy az értesítések és a kijelzőn megjelenő információk használhatók-e a képernyőolvasóval.

Hubert szerint a legérdekesebb az audio-only modell, a Ray-Ban Meta Audio, amelyben nincs kamera. Hívásra, zenehallgatásra, podcastokra és a Meta AI használatára jó, a fényképezés kimarad. Hubert a Bose Frames óta ismeri ezt a kategóriát, és azt mondta, hogy néhány évvel ezelőtt lelkes lett volna, most viszont korlátozottnak tartja, mert a kamera hiányában elvész az Ask Meta funkció, amelyet a látássérült felhasználók kihasználhatnak. A hangminőséget mindhárom műsorvezető jónak találta a fülbe nem illeszkedő formátumhoz képest, bár az AirPods Pro szintjét nem éri el. A gyártó szerint egy feltöltéssel akár 12 órát bír. Hubert a saját Ray-Banjéről elmondta, hogy audiokönyvek hallgatásakor időnként akkumulátor-figyelmeztetést kapott. Az audio-only szemüveg hamarosan megjelenik.

Siri, Mac mini és az EasyReader

Natalie Curran az Apple új Mac mini modelljére hívta fel a figyelmet, amely 899 fonttól indul. Szerinte a jobb teljesítményt a mesterséges intelligenciát futtatók igénye indokolhatja, nem feltétlenül az Apple saját fejlesztése. Hubert hozzátette, hogy az OpenClaw népszerűsége óta a Mac mini eladásai állítólag megugrottak. A műsorvezetők a Mac mini kis méretét emelték ki: saját billentyűzettel és AirPodsszal monitor nélkül is használható lehet.

A Sirivel kapcsolatban Hubert elmondta, hogy az iOS 27 óta már sokkal gyakrabban végrehajtja, amit kérnek tőle. Natalie viszont krumplihámozás közben megosztott egy esetet: a Siri egy másik, azonos nevű ismerősének küldte el az üzenetét. Az iMessage-ben a Sirivel küldött üzenet mellett kis jelzés látszik, ami szerintük hasznos, mert a címzett tudja, hogy az üzenetet diktálták.

Hubert a Dolphin EasyReader iPhone-os változatát is kipróbálta. Az Orbit Writer (az Orbit Research braille-billentyűzete) kézikönyvét a Fájlok alkalmazásban a VoiceOver rosszul olvasta fel, mert szavakat darabolt. Az EasyReaderben viszont felajánlotta a braille-módot, és a dokumentum ettől VoiceOverrel is jól olvashatóvá vált, braille-kijelző nélkül is. Callum hozzátette, hogy a saját dokumentumok betölthetők, a OneDrive-ról és a Google Drive-ról is, a fájlok eszközök közötti szinkronizálásához viszont prémium előfizetés kell. Natalie megemlítette, hogy a HumanWare Victor Reader Stream több nyelv támogatását kapta meg, ami nyelvtanulóknak lehet hasznos.

Összegzés

Az adás közös vonása, hogy a vak és gyengénlátó felhasználók a technológiát nemcsak használják, hanem egyre gyakrabban maguk is fejlesztik. Ashley Cox a Simulcastot a látássérült tesztelők visszajelzéseivel alakítja, Steve Johnson pedig mesterséges intelligenciával írta meg a saját alkalmazását. A hardvereknél az Apple Watch Series 12 és a Meta új szemüvegei egyelőre inkább apró javításokat hoznak, és a műsorvezetők szerint a hasznosságuk a gyakorlatban derül ki.

A cikk a RNIB Tech Talk 2026. szeptember 29-i adása alapján, AI felhasználásával készült, ezért apróbb pontatlanságokat tartalmazhat.

Szólj hozzá!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük