Az Apple társalapítója ritka interjúban mesélt az Apple I valódi történetéről, az akadálymentesítés iránti elkötelezettségéről – és arról, hogy miért vesz még ma is zenét ahelyett, hogy streamelne.
Az Apple idén tölti be 50. évét, és a Double Tap podcast – amelyet kifejezetten vak és gyengénlátó hallgatók számára készítenek – az alkalomhoz illő vendéggel ünnepelt: Steve Wozniak, az Apple egyik alapítója hosszabb interjút adott a műsornak. A beszélgetésben szóba kerültek a vállalat korai napjai, az akadálymentesítés helye az eredeti tervekben, a digitális tulajdonjog kérdése, és az, hogyan látja Wozniak ma a technológiai iparágat.
Az Apple I és az Apple II: amit Wozniak egyedül tervezett
Wozniak az elején rögtön leszögezte: a nyilvánosságban sokszor elferdített a valóság. Az Apple I-t és az Apple II-t teljes egészében ő tervezte, segítség nélkül. Az Apple I-t még azelőtt mutatta be a Homebrew Computer Clubban, hogy Steve Jobs tudott volna a létezéséről – és a terveket ingyen átadta az érdeklődőknek.
Az Apple I eredeti célja nem is a szó mai értelmében vett személyi számítógép volt: Wozniak egy videóterminált akart, amellyel helyi időosztásos rendszereket vagy az ARPANET-et – az internet elődjét – lehetett elérni. A mikroprocesszor beépítése utólagos döntés volt, de az egészet egyetlen áramköri lapra tette le, minimális alkatrészfelhasználással. Addig a számítógépekhez szükséges be- és kiviteli eszközök – billentyűzet, nyomtató – együtt annyiba kerültek, mint néhány autó. Az Apple I után minden személyi számítógép billentyűzettel és képernyővel jött – ez lett az iparági szabvány.
Az Apple II már más súlyú termék volt. Wozniak itt vezette be az első arcade jellegű, szoftveralapú, színes játékokat – a szín megvalósításához a színes televízió vezérlőáramköreinek elvét ültette át a számítógépbe. Egy gyerek egyetlen nap alatt meg tudott írni egy működő játékot, míg korábban hardveres megoldással egy tapasztalt mérnöknek fél-egy éve kellett ugyanehhez. Ez indította el a játékipart, és segített meghonosítani a számítógépeket az otthonokban – az Apple II évekig az Apple egyetlen komoly bevételi forrása volt. Wozniak hozzátette: sokat számított, hogy az akkori elnök, Mike Scott gondoskodott arról, hogy a gép sémái és kódrészletei nyilvánosan elérhetők legyenek – mert az érdeklődők csak akkor tudják felfedezni egy területet, ha belülről is meg tudják vizsgálni.
Vakok és technológia: a VoiceOver útja
A Double Tap műsorvezetői – Steven Scott és Sean Preece – személyes visszaemlékezéssel nyitottak. Preece arról mesélt, hogy az iPhone 4S megvásárlásakor még szkeptikus volt – az ára is számított, és nem volt biztos benne, hogy vakon is valóban működik. Első kipróbáláskor azonban azonnal meggyőződött: minden a várt módon reagált. Scott a korábbiakra is visszatekintett: amikor a touch kijelzős telefonok megjelentek, attól tartott, hogy ez az irány kizárja a vak felhasználókat. Az ellenkezője lett igaz.
A Mac oldalon a VoiceOver (képernyőolvasó szoftver, beépítve az Apple operációs rendszereibe) megjelenése volt a fordulópont. Scott felidézte Shelly Brisbin dokumentumfilmjét, amelynek „36 Seconds That Changed Everything” a címe: az a 36 másodperc, amikor az Apple egy fejlesztői bemutatón bejelentette a VoiceOver érkezését a közelgő operációs rendszerben. Ez a vakok és gyengénlátók közösségének mindent megváltoztatott. A macOS és iOS oldalán azóta sem jött létre egy NVDA- vagy JAWS-szintű, harmadik féltől származó képernyőolvasó – a VoiceOver az egyetlen meghatározó megoldás maradt, amelyet senki sem tudott felülmúlni.
Wozniak az akadálymentesítésről elmondta: az induláskor valóban szándékuk volt, hogy a technológia a vak és hallássérült felhasználók számára is kapaszkodót nyújtson. Egy 2016-os Reddit AMA-n korábban azt is megfogalmazta, hogy az Apple célkitűzése a vak embereket annyira egyenrangúvá és képessé tenni, mint a látókat. Erre az interjúban önironikusan jegyezte meg: valójában sikerült – mert ma már a látók is elveszítik a tekintetüket, amint lefelé néznek a telefonjukra. Nem egyedi ötlet volt tehát, a szektorban mindenki értette, hogy ez az irány. Az igazi áttörést az ár és a személyes jelleg adta – ha valami elérhető árú és könnyen hozzáférhető, sokkal többekhez eljut, mint egy drága kutatólabor eszköze.
Prozopagnózia, repülőbaleset és Rocky Raccoon Clark
Az interjú személyesebb részein kiderült, hogy Wozniaknak prozopagnóziája van – arcvakság, amely ötven emberből egynél fordul elő, és amelynek lényege, hogy az arcok nem rögzülnek az emlékezetben. Elmondta: az 1981 előtt látott arcokat még felismeri, de újakat már nem tud tartósan tárolni. Ennek hátterében egy 1981. február 7-i repülőbaleset állhat, amelyből öt hetes amnéziával lábalt fel.
Ez a baleset – mint megjegyezte – paradox módon az egyik legjobb dolog volt, ami vele történhetett: lehetőséget adott arra, hogy visszamenjen az egyetemre. A Berkeley-n pszichológia szakra iratkozott be, de mivel neve már ismert volt, álnéven tanult – a diplomáján Rocky Raccoon Clark neve szerepel. A tanulmányok során szembesült azzal, mennyire keveset tudunk a memória működéséről. Saját megfigyelése: hat és tíz éves kor között az emberek elveszítik autobiografikus gyerekkori emlékezetüket és tejfogaikat – ez az egyetlen ilyen párhuzam, amelyet ismerünk.
Filmek és valóság
Az Apple-ről szóló filmek közül Wozniak a Pirates of Silicon Valley-t emelte ki mint olyat, amely leghűebben visszaadta a korabeli hangulatot – a fiatalkori lendületet, a próbálkozást, a hétköznapi élethelyzeteket. A film 1999-ben jelent meg a TNT csatornán. Az Ashton Kutcher főszereplésével készült Jobs-filmről viszont kritikusan nyilatkozott: nem volt hajlandó tanácsadóként közreműködni, miután elolvasta a forgatókönyvet. A filmből kimaradt, hogy Wozniak részvényeinek egy részét – tízmillió dollár értékben – önként adta át öt korai munkatársnak, köztük Dan Kottke-nak, mert úgy érezte, ők is alapítók, még ha nevük nem szerepelt a cégalapítási dokumentumon.
Digitális tulajdonjog: a streaming-korszak kritikája
Wozniak egyik leghatározottabb véleménye a digitális tulajdonjogról szólt. Szerinte az első húsz évben az emberek tényleg a sajátjuknak érezhették a technológiát: maguk döntötték el, hogyan konfigurálják, mire használják. Az internet és a felhőalapú üzleti modellek megjelenésével ez megváltozott: a vállalatok havidíjas előfizetéseket vezettek be, az adatok a saját kiszolgálóikon folynak át, és a felhasználói megállapodások szinte minden jogot a szolgáltatónak adnak.
Wozniak még mindig vásárol zeneszámokat az iTunes Store-ban vagy az Amazon Musicen, mert így a sajátjának érzi azokat, és szabadon megoszthatja a feleségével. A streamingszolgáltatásokon kapott tartalommal ezt nem lehet megtenni. A közösségi médiával kapcsolatban is kritikus volt: a Facebook például felhasználónként évi 127 dollárt keres az adatokon, de ebből semmit sem oszt vissza. A megszokás erejére szintén reflektált – egy repülőtéri várakozás közben vette észre, hogy ismeretlen emberek posztjait görgetni puszta szokássá vált nála. Ekkor döntötte el, hogy abbahagyja.
MacBook Neo, Mac Pro és az olcsóbb Apple irányába
Az interjún kívül a műsor más technológiai témákat is érintett. Szóba került az Apple új, olcsóbb laptopja, a MacBook Neo: a műsorvezetők szerint ez az a pillanat, amikor az Apple igazán belép a szélesebb körben elérhető számítástechnika területére – hasonlóan ahhoz, mint amikor az M1 chipes Mac mini 2020-ban megjelent. A MacBook Neo a Chromebook-kategóriát célozza, de az Apple megszokott anyaghasználatával és kialakításával. Az ár 599 dollártól indul.
Ezzel párhuzamosan az Apple bejelentette a Mac Pro megszüntetését. Ez volt a legmagasabb kategóriás asztali gép, amelyet animációs stúdiók és videóvágók használtak a nagy teljesítményigényű munkákhoz. A műsorvezetők szerint az Apple M chipek generációjával a Mac Studio szintje mára nagyrészt kielégíti ezeket az igényeket: a PCI-bővítőkártyák szükségessége csökkent, és az USB-C-n keresztül elérhető teljesítmény is nőtt. A 700 dolláros opcionális kerekek szintén eltűnnek a kínálatból.
Az akadálymentesítési vonalon az NVDA Coach bővítmény – amelyet Tony Gebhard fejlesztett a népszerű, ingyenes NVDA képernyőolvasóhoz – mostantól elérhető az NVDA kiegészítő-áruházában is, korábban csak GitHub-ról lehetett letölteni. A bővítmény lépésről lépésre tanítja meg a képernyőolvasó-használat alapjait a módosítóbillentyűktől a haladóbb funkciókig.
Összegzés
Az Apple 50. évfordulója alkalmat adott arra, hogy Wozniak saját szavaival mesélje el, hogyan látja az általa épített gépek és az általuk képviselt elvek sorsát. A technológia demokratizálása, az akadálymentesítés és a felhasználói autonómia az Apple korai napjaiban is jelen volt – és Wozniak szerint a legjobb időszak még előttünk állhat, ha a technológia visszatalál ahhoz az elvhez, hogy az emberek tényleg magukénak érezhessék, amit megvesznek.
A cikk a Double Tap podcast 2026. április 1-jei adása alapján, AI felhasználásával készült, ezért apróbb pontatlanságokat tartalmazhat.