A Meta két új, receptes lencsével is kapható okosszemüveg-modellt dob piacra; egy friss felmérés rámutat, hogyan és mennyire bíznak az amerikaiak az AI-ban; az Amazon leállítja a régi Kindle eszközöket, a Brava csődje pedig újra felvet egy megoldatlan fogyasztóvédelmi kérdést.
A Meta okosszemüveg-piacon elért sikerét eddig egy fontos réteg nem tudta kihasználni: azok, akik nem alkalmi szórakozásként, hanem teljes értékű napi szemüvegként szeretnének okosszemüveget viselni. Ennek jegyében jelent meg április 14-én a Blayzer és a Scriber, két olyan modell, amelyet kifejezetten a mindennapos viselésre terveztek, és amelyek a korábbi generációnál szélesebb körben fogadnak receptes lencséket.
Emellett a héten egy ezer fős, reprezentatív felmérés is megjelent arról, hogyan használják az amerikaiak az AI-t – a kép elgondolkodtató.
Meta Blayzer és Scriber: szemüveg, amelyet egész nap viselnél
A Blayzer szögletes, a Scriber lekerekített kerettel készül – hasonlóan ahhoz, ahogy a korábbi Wayfarer és Skyler modellek kínáltak két formatervezési irányt. A lényegi különbség: az új modellek az előző generációnál szélesebb receptes lencsekompatibilitással rendelkeznek, így a receptet viselő felhasználók jóval nagyobb részét fedik le.
Fizikailag is inkább a hosszabb viselésre optimalizáltak: néhány grammal könnyebbek az elődjüknél, állítható orrnyereg-betéttel és hajlítható szárvéggel érkeznek, a csuklóik rugósak. Az induló ár 499 dollár – az előző generációhoz képest emelkedés. Értékesítési szempontból az Egyesült Államokban, Kanadában és az Egyesült Királyságban optikai kiskereskedőkben lesznek kaphatók, de csak a nagyobb láncoknál.
A legfigyelemreméltóbb technikai újítás a gyors töltési funkció: 20 perc töltéssel négy óra használat érhető el. Az AI-funkciókat aktívan használók számára ez érezhető előrelépés a korábbi állapothoz képest.
A Meta Oakley-vonala is bővül: a Vanguard nevű modell sportos, körülölelő kerettel, akciógombbal és javított hangszórókkal érkezik, kiegészítve a hagyományosabb Huston sorozatot. A két termékcsalád technikailag párhuzamos fejlődési irányokat képvisel: a Meta Ray-Ban szemüvegek inkább a városi, mindennapi felhasználókat célozzák, az Oakley Vanguard pedig a sportosabb, aktívabb életmódhoz illeszkedik.
Új AI-funkciók a Meta okosszemüvegekhez
Az új keretekkel párhuzamosan a Meta több AI-funkciót is bejelentett. Az egyik legpraktikusabb a táplálkozáskövetés: hanggal vagy gyors fotóval lehet naplózni az étkezéseket, amelyeket az eszköz összesít, és idővel személyre szabott megjegyzéseket fűz hozzájuk – anélkül, hogy ehhez telefont kellene elővenni.
WhatsApp-összefoglalók is érkeznek: a felhasználó szóban kérheti az elmaradt csoportos üzenetek összegzését, vagy rákérdezhet konkrét részletekre. A Meta szerint ez a folyamat az eszközön zajlik, végpontok közötti titkosítással.
A legérdekesebb bejelentés a Neural Handwriting funkció: a Meta Ray-Ban displays kijelzős modelleken (jelenleg csak az Egyesült Államokban elérhetők) hamarosan bármely felületre ujjal írva lehet csendes üzeneteket küldeni Instagram, WhatsApp, Messenger és natív üzenetküldő alkalmazásokon keresztül. A funkció egy csuklóra viselhető Meta-kiegészítővel függ össze, és a nyilvánosan megismert visszajelzések alapján meglepően megbízhatóan működik.
Az AI-használat valósága: mit mutat a Micro Center News felmérése
A Micro Center News ezer főre kiterjedő, reprezentatív felmérése szokatlan képet mutat: az amerikaiak egyre több területen fordulnak az AI-hoz, miközben bizalmuk sokszor elmarad a tényleges használat mögött. Dan Ackerman főszerkesztő a legszembetűnőbb eltérést az egészségügyi tanácsadásnál találta: a megkérdezetteknek 39 százaléka vette már igénybe az AI-t orvosi kérdéssel, miközben csupán 30 százalékuk bízik valójában az ilyen válaszokban. Ackerman szerint ez az inverz arány az USA egészségügyi ellátórendszerének hozzáférési nehézségeivel magyarázható: sokan egyfajta előzetes szűrőként, nem végső tanácsként fordulnak az AI-hoz.
Általános problémamegoldásban ugyanakkor a megkérdezők jobban megbíznak az AI-ban, mint barátaikban, családjukban vagy terapeutáikban. Ez az arány megfordul, ha a kérdés konkrétabb: életvezetési tanácsadásban a terapeuta, kapcsolati ügyekben a barátok, önismeret-fejlesztésben a család bizonyul megbízhatóbbnak.
Az ellenőrzési szokások is figyelemreméltó eredményt hoztak: az amerikaiak mindössze egyötöde kérdőjelezi meg vagy ellenőrzi rendszeresen az AI által adott válaszokat. Körülbelül 35 százalékuk teszi ezt meg, ha a válasz gyanúsnak tűnik. Ackerman szerint a helyes hozzáállás a „bízd meg, de erősítsd meg” elve – ami egyébként nemcsak az AI-ra, hanem a hagyományos internetes keresésre is érvényes.
Az AI-képek felismerésénél generációs hasadék mutatkozott: a megkérdezetteknek 57 százaléka volt meggyőződve arról, hogy azonosítani tudja a gépi képeket, de valójában 55 százalékuknak sikerült ez. Az X generáció tagjai alulbecsülték magukat, ám teljesítményük meghaladta elvárásaikat; a millenniumiak és a Z generáció tagjai magabiztosabbak voltak a kelleténél, és kissé elmaradtak az elvárt eredménytől – vagyis a digitális bennszülött önbizalom nem mindig párosul pontosabb ítélettel.
Az eszközök bizalmi rangsorában a Google AI-módja végzett az élen, a második helyen a Claude. A felmérés talán legfontosabb összefoglaló megállapítása: több válaszadó érzi úgy, hogy az AI megnehezíti a hiteles tények megtalálását, mint amennyien szerint megkönnyíti. Ackerman az AI fejlődési ívét a korai Google-hoz hasonlítja: az első keresőmotoroknál is évekbe telt, amíg az algoritmus valódi minőségszűrést épített ki.
Ebbe a képbe illeszkedik a Microsoft Copilot körüli vita is. A Copilot felhasználási feltételeiben 2025 októbere óta szerepelt, hogy az eszköz „kizárólag szórakoztatási célokra” szolgál, hibákat tartalmazhat, és „saját felelősségre” használható – miközben a Microsoft ugyanezt az eszközt vállalati előfizetőknek is értékesíti. Egy szóvivő a PCMagnek megerősítette, hogy a cég frissíti az „elavult szövegezést”, mivel az már nem tükrözi pontosan a Copilot mai felhasználási módját.
Nem független ettől a folyamattól a Google frissen megjelent iOS-alkalmazása sem: a Google AI Edge Eloquent ingyenesen letölthető, és offline is képes pontos szöveges átiratot készíteni hangfelvételből. A Gemma alapú (Google saját fejlesztésű) kis nyelvi modell az eszközre tölthető le, így felhőkapcsolat nélkül is működik. Szükség esetén felhő mód is elérhető, amely szakkifejezéseket és neveket importálhat a felhasználó Gmail-fiókjából. Az alkalmazás szűri a töltelékszavakat, megjeleníti az átiratok előzményeit, és statisztikákat is mutat – ez a WhisperFlow, a Willow és a SuperWhisper alkalmazások közvetlen versenytársa.
Elöregedő eszközök: Kindle, Brava és a szerver leállításának következményei
Az Amazon május 20-án szünteti meg a 2012-ben vagy korábban kiadott Kindle e-olvasók és táblagépek támogatását. Az érintett eszközök tulajdonosai ezután nem vásárolhatnak, kölcsönözhetnek vagy tölthetnek le új könyveket; a korábban letöltött tartalmak olvashatók maradnak. Ha valaki visszaállítja a gyári beállításokat, a határidő után az eszköz újra nem regisztrálható. Az Amazon 3 százalékos érintettségről ír, de ez becslések szerint közel 2 millió eszközt jelent. A cég az érintett felhasználóknak új eszközre szóló kedvezményt ajánl.
Ezzel egy időben vált véglegessé, hogy a Brava, a fénnyel működő okossütő gyártója bezárja kapuit. A sütőt vezérlő felhőinfrastruktúra leáll, frissítések és receptek fejlesztése véget ér – a korábban több ezer dollárt fizető vásárlók egy tégladarabot kapnak a kezükbe. A termék maga ígéretes volt: a biztonságosabb főzés lehetőségét kínálta, és a fejlesztők komolyan foglalkoztak az akadálymentesítéssel. A végeredmény mégis az lett, hogy az alkalmazás és a hardver közötti integráció nem mindig működött zökkenőmentesen, az ár pedig kiszorította a tömeges elterjedésből.
Ez az eset egy általánosabb fogyasztóvédelmi kérdést vet fel: ha egy vállalat felhőrendszer nélkül működésképtelenné tesz egy készüléket, a vásárló nem kap semmilyen szoftveralapot, amelyből közösségi fejlesztők tovább futtathatnák az eszközt. A Wemo, a korai Google Nest generációk és az iRobot körüli aggodalmak arra utalnak, hogy ez nem elszigetelt jelenség – online játékokban is ismerős a helyzet, ahol egy-egy server leállítása tesz tönkre értéket képviselő tartalmat. A megoldást sokan a szoftver nyílt forráskódú elérhetővé tételében látják: ha egy cég leállítja a szervereit, tegye hozzáférhetővé az alapszoftvert azoknak, akik tovább akarnák üzemeltetni. Ez a javíthatósághoz való jog (right to repair) elvének szoftveres megfelelője lenne.
Waymo és Waze: robotaxik, amelyek kátyúkat keresnek
A Waymo és a Waze – mindkettő az Alphabet portfóliójának tagja – adatmegosztási pilot programot indít. A Waymo önvezető taxijainak szenzorjai azonosítják az úthibákat, és ezeket az adatokat egy városok számára ingyenesen hozzáférhető Waze-platformon osztják meg. Az öt kezdeti piac: Austin, Atlanta, Los Angeles, Phoenix és a San Francisco Bay Area, ahol eddig körülbelül 500 kátyút azonosítottak. A Waymo jelenleg 11 városban üzemeltet kereskedelmi szolgáltatást.
A praktikus hasznosság kérdéses: az úthibák nagy részéről az érintett városok elvileg tudnak. Az adatok tényleges értékét az határozza meg, hogy a városok reagálnak-e a konkrét és ellenőrizhető adatokra, és elkülönítik-e az erőforrásokat a javításhoz.
Halter: napelemes okosnyakörv szarvasmarháknak
A Founders Fund – Peter Thiel befektetési alapja, amelynek portfóliójában a Facebook és a SpaceX is szerepel – 220 millió dolláros körrel szállt be a Halter nevű új-zélandi startupba. A cég napelemes okosnyakörvet fejleszt szarvasmarhák számára.
A rendszer a nyakörv, alacsony frekvenciás toronyantennák és egy okostelefon-alkalmazás kombinációjával teszi lehetővé virtuális kerítések létrehozását, az egyes állatok 24 órás nyomon követését, és a csorda irányítását anélkül, hogy a gazdának el kellene hagynia a farmot. Az irányítás hangjelzésen és rezgésen alapul – Craig Piggott alapító és vezérigazgató szerint a szarvasmarhák általában három interakció után megtanulják a virtuális kerítés logikáját.
A napelemes megoldás különösen praktikus: a szarvasmarhák jellemzően egész nap kint tartózkodnak, így az akkumulátor folyamatosan töltődik. Ez az a szűk keresztmetszet, amely más hasonló eszközöknél – például háziállatok nyomkövetőinél – sosem sikerült megoldani. A piacon versenyez a Merck állategészségügyi vállalat Vence nevű rendszere, illetve a GrazeMate startup, amely nyakörv helyett autonóm drónokkal tereli a csordát.
—
A hét tech-híreinek közös vonalán a Meta okosszemüveg-kínálatának bővítése és az AI-felmérés eredményei más-más irányból mutatnak rá ugyanarra: a technológia elfogadottsága és a tényleges, kritikus használat közötti szakadék szűkítése a következő évek valódi feladata – akár a viselő egészségi állapotát figyelő szemüvegről, akár az egészségügyi döntéseket befolyásoló chatbotról legyen szó.
A cikk a Double Tap podcast 2026. április 12-i adása alapján, AI felhasználásával készült, ezért apróbb pontatlanságokat tartalmazhat.