2025-ben közel 17 milliárd kibertámadás érte a kanadai rendszereket, és az ország a zsarolóvírus-célpontok rangsorában a világ második helyére ugrott. A Double Tap Mainstream adásában Derek Manky, a Fortinet FortiGuard Labs biztonsági stratégája adott képet a helyzetről – és arról, hogyan alakítja át az MI a kiberbűnözést.
A kiberfenyegetések nem csupán nőnek – alapvetően átstrukturálódnak. A tömeges, célzatlan jelszókipróbálási kampányok és adathalász akciók helyét egyre inkább jól megtervezett, összetett támadások foglalják el, amelyeket mesterségesintelligencia-eszközök tesznek gyorsabbá, olcsóbbá és szélesebb körben elérhetővé.
A Double Tap Mainstream legújabb adásában Steven Scott és Shaun Preece két, első pillantásra egymástól független témát járt körül: a GTA 6 akadálymentesítési kérdőjeleit, illetve Kanada kibertámadásokkal szembeni egyre súlyosabb kitettségét. Ez utóbbiban Marc Aflalo, a Double Tap Canada társ-műsorvezetője és producere beszélgetett Derek Mankyval, a FortiGuard Labs vezető biztonsági stratégájával és globális fenyegetési hírszerzési alelnökével.
GTA 6 és a vak játékosok dilemmája
A Grand Theft Auto sorozat évtizedek óta jelen van a videójáték-kultúrában, de a látássérült játékosok számára mindeddig nagyrészt elérhetetlen maradt. A GTA 6 közeledő megjelenésével – amelynek pontos dátuma még bizonytalan – újra felmerül a kérdés: változtatott-e a Rockstar Games a hozzáállásán?
Az adásban visszajátszottak egy 2024-es interjúrészletet Steve Saylor vak játékossal, aki a kérdést iparági kontextusba helyezte. Saylor szerint a GTA 6 fejlesztése még az előtt indult, hogy az akadálymentesítés valóban kötelező iparági elvárássá vált volna – ezért a megjelenéskor teljes körű hozzáférhetőség valószínűleg nem várható. Emlékeztetett rá: a The Last of Us sorozat évek munkájával jutott el a ma ismert szintre, a Cyberpunk 2077 pedig közel tíz éves fejlesztés után, a megjelenéstől számított három évvel kapott akadálymentesítési menüt. A legvalószínűbb forgatókönyv szerinte az, hogy a Rockstar a megjelenés utáni frissítések során fokozatosan fejleszti a hozzáférhetőséget – ha a stúdión belül megvannak ennek megfelelő képviselői.
Saylor optimizmusa mégis feltételes: a Rockstar az elmúlt tíz évben rendkívül intenzíven fejlesztette a GTA Online-t, ami azt jelenti, hogy a sorozathoz van kapacitásuk és elköteleződésük a hosszú távú fenntartáshoz. Ha ez az erőforrás az akadálymentesítés felé is fordul, a megjelenés utáni frissítések valódi javulást hozhatnak. A kérdés az, hogy a stúdión belüli érdekérvényesítés megvalósul-e.
Az adás szerkesztői megjegyezték: az, hogy egy milliárdos bevételű cím esetén is ilyen alapvető kérdések vetődnek fel, maga is sokat mond az iparág állapotáról. Egyes fogyatékossággal élő játékosok jogosan lesznek elégedetlenek, ha a GTA 6 nem hozzáférhető a megjelenéskor – és az adás hangnemén is érződött, hogy ez elfogadhatatlan lenne. Szó esett az MI esetleges szerepéről a moddingközösségen keresztüli akadálymentesítésben is, bár konkrét megoldás egyelőre nincs.
Kanada: az adatok mögött
A kibertémás főblokkban Marc Aflalo Derek Mankyval, a FortiGuard Labs vezető biztonsági stratégájával beszélt. A kiindulópont: 2025-ben Kanadát közel 17 milliárd kibertámadás érte, és az ország a globális zsarolóvírus-célpontok listáján a harmadik helyről a másodikra lépett előre.
Manky szerint a növekedés mértéke meglepetés volt, az iránya nem. A Fortinet Global Threat Landscape Report adatai szerint globálisan 389 százalékos ugrást regisztráltak a zsarolóvírus-aktivitásban – és Kanada ebből a hullámból aránytalanul nagy részt kapott. Konkrétan: több mint 370 kanadai szervezetet fenyegettek meg zsarolással, és a 17 milliárd „támadásból” nagy részt automatizált rendszerek generálnak, nem emberi hackerek.
A FortiGuard Labs részletes képet lát erről: a Fortinet 2000 óta épített hírszerzési infrastruktúrán, közel 500 elemzővel, gépi tanulási modellekkel és sötét webes megfigyelőcsoporttal dolgozik. Ez utóbbi napi szinten monitorozza a dark webes aktivitást – megnézi, kik ellen terveznek támadást, milyen célpontokat azonosítottak a bűnözők, és milyen hozzáférési adatok cserélnek gazdát. A valós idejű és az incidens utáni igazságügyi elemzés egyaránt részét képezi a munkának. Manky szerint a tömeges, vaktában küldött kísérleteket egyre inkább célzott, összetett műveletek váltják fel – egy olyan bűnügyi infrastruktúra hajtja őket, amely nem többet, hanem okosabban dolgozik.
Az MI mint bűnügyi platform
A fenyegetési kép átalakulásának motorja az MI-eszközök bűnügyi alkalmazása. Manky leírása szerint a sötét weben kapható, fegyverként kialakított nagy nyelvi modellek – úgynevezett fegyveresített GPT-k – ma már éves előfizetéssel, ezer dollárnál is olcsóbban hozzáférhetők. Nem kell hozzájuk 10–15 éves hacker-múlt: ezek azonnal bevethető, bérelhető szolgáltatások, amelyeket a bűnügyi ökoszisztéma CaaS (crime as a service – bűnözés mint szolgáltatás) modellben kínál.
Ezek az eszközök személyre szabott adathalász leveleket generálnak franciául és angolul, a kanadai célpontokra szabva; másodpercek alatt összegyűjtik az áldozat nyilvános online jelenlétét (LinkedIn, Facebook, Instagram, Twitter); és hiteles, személyes vonatkozású forgatókönyveket építenek belőlük. A különösen zsúfolt időszakok – nagy sportesemények, mint a FIFA-világbajnokság, vagy ünnepi bevásárlási szezonok – ideális célkeresztet kínálnak, mivel az emberek éberségükből engednek, és rengeteg releváns adatot tesznek közzé online.
Manky maga is majdnem áldozatává vált egynek: egy bankot utánzó telefonos hívásban szinte megadta a bankkártyájának számát – harminc éves iparági tapasztalattal sem ismerte fel azonnal a megtévesztést. A támadók pontosan ismerték a megfelelő időpontot (vacsoraközbeni hívás, amikor a figyelem megoszlik), és elég hiteles részletet szőttek bele az üzenetbe ahhoz, hogy megkérdőjelezése ne merüljön fel. „Képzelje el az anyósomat” – mondta, utalva arra, mennyire kiszolgáltatottak azok, akik nem ebben az ágazatban dolgoznak.
A FortiGuard Labs egy másik jelenséget is azonosított: az árnyékügynökök (shadow agents) megjelenését. A feltört hálózatokhoz való hozzáférést értékesítő belépési brókerek (initial access brokers) korábban emberi közreműködéssel, Bitcoinért árverezték el a megszerzett belépési pontokat a dark weben. Ezt a folyamatot mára MI-vezérelt automaták vették át – a bűnözők lényegében automatizálták az üzletmenetüket, hogy emberi erőforrást takarítsanak meg és gyorsabban skálázzanak.
A veszély olcsósága az egyik legaggasztóbb tényező. A sötét weben elérhető bűnügyi MI-előfizetések évi ezer dollár alatt kaphatók, és turnkey (azonnal bevethető) SaaS-modellben működnek – hasonlóan a legális felhőszolgáltatásokhoz. Ez nemcsak a tapasztalt bűnözők lehetőségeit bővíti, hanem a belépési küszöböt szinte nullára csökkenti az újoncok számára is. Manky szóhasználatával: a kiberbűnözés eszközei áruvá váltak.
Szakemberhiány és a védekezés lehetőségei
A támadások gyorsulásával párhuzamosan élesedik egy másik gond: az MI-specifikus kiberbiztonsági szakértelem hiánya. A kanadai szervezetek közel fele – Manky szerint 47–49 százaléka – nem talál ilyen profilú munkatársat. Ez különösen kritikus, mert a támadási ablak – az az időszak, amely alatt egy támadás azonosítható és elhárítható – mára 24–48 óra közé szűkült. Két évvel korábban ez még öt nap volt; Manky szerint a tendencia tovább folytatódik.
A hagyományos létszámbővítéssel nem lehet lépést tartani ezzel a sebességgel. A Fortinet ezért 37 kanadai felsőoktatási intézménnyel kötött partnerséget – köztük a BCIT-tel (British Columbia Institute of Technology) és a Simon Fraser Universityvel –, és saját NSE (Network Security Expert) tanúsítási programokat indított. A Fortinet Training Institute ingyenes, belépő szintű képzési anyagokat is kínál online.
Manky a védekezés három pillérét fogalmazta meg: AI-alapú biztonsági műveleti központok (SOC – Security Operations Center) bevezetése, amelyek valós időben szűrik és priorizálják a fenyegetéseket; menedzselt biztonsági szolgáltatások a kis- és középvállalkozások számára (SOC mint szolgáltatás, ahol nem szükséges saját csapatot fenntartani); és szorosabb akadémiai együttműködés a tehetségfejlesztés felgyorsítására. Ha ezek egyszerre valósulnak meg, egy jól képzett, AI-eszközöket használó biztonsági elemző percek alatt képes azonosítani és kezelni azt, amire ma órák kellenek.
A vállalati hozzáállás az elmúlt években érezhetően változott. Korábban a kiberbiztonság sok szervezet igazgatótanácsában reaktív kérdésként kezelték – miért fektessünk be, ha nem látunk konkrét fenyegetést? A nagymértékű zsarolóvírus-támadások nyilvánosság elé kerülése, valamint az egyre személyesebb célzottságú adathalász akciók megváltoztatták ezt: a nagyvállalatok, a telekommunikációs szektor és az egészségügy ma már általában proaktív biztonsági keretrendszerekkel dolgozik. A kis- és középvállalkozások egyelőre lemaradásban vannak, számukra a menedzselt biztonsági szolgáltatások kínálnak reálisan megvalósítható alternatívát.
Jogérvényesítés és közösségi összefogás
A védekezés nem merül ki a technikai intézkedésekben. Manky kiemelte: a Fortinet 20 éves munkája alatt a bűnüldöző szervekkel közös programok keretében több mint 3500 letartóztatáshoz járultak hozzá. Legújabb kezdeményezésként a vállalat a Crime Stoppers International szervezettel közösen indított kiberbűnözési bejelentési portált, ahol szervezetek és magánszemélyek tippeket adhatnak be aktív fenyegetőkkel szemben – a beérkező információkat bűnüldöző hatóságok felé továbbítják.
Manky nem utasítja el a fegyverkezési verseny analógiáját: a kiberbűnözők koalíciókba tömörülnek, összehangoltan támadnak, és a demokratizálódott MI-eszközök révén egyre szélesebb körnek válik elérhetővé a bűnügyi infrastruktúra. A védelmi oldal azonban szintén fejlődik: megfelelő AI-alapú biztonsági rendszerrel és felkészített személyzettel a fenyegetésekre nem órák, hanem percek alatt lehet reagálni. A kulcs szerinte a megelőző szemlélet – a reaktív, csak akkor befektetős hozzáállás helyett a folyamatos, proaktív védekezés.
Manky a fiatalabb generáció szerepéről is szólt. A kiberbűnözői ökoszisztéma aktívan toboroz, és az online közösségeken keresztül is megpróbálja bevonzani az érdeklődő fiatalokat. A megelőzés ezért nemcsak technológiai, hanem oktatási és társadalmi kérdés is: a karrierlehetőségek tudatosítása a legális kiberbiztonsági szektorban – amelynek munkaerőigénye a következő években csak nőni fog – fontos ellenösztönző. A Fortinet éppen ezért fektet annyit az akadémiai partnerkapcsolatokba, és tartja fenn az ingyenesen elérhető képzési programjait.
Összegzés
Kanada második helyre kerülése a globális zsarolóvírus-célpontok listáján nem egyedi esemény, hanem egy strukturális átalakulás tünete: a kiberbűnözés platformizálódott, az MI-eszközök olcsóvá és könnyen elérhetővé váltak, a sikeres támadáshoz szükséges szakértelem küszöbe pedig drasztikusan csökkent. A fenyegetés nem kizárólag a nagyszervezeteket érinti – a személyre szabott adathalász kampányok mindenkit célba vehetnek. A GTA 6 akadálymentesítési kérdőjelei eközben arra figyelmeztetnek, hogy a technológiai fejlesztések nemcsak biztonsági, hanem hozzáférhetőségi dilemmákat is felvetnek: a digitális világ nem juttatja el automatikusan a gyümölcseit mindenkihez.
A cikk a Double Tap podcast 2026. július 19-i adása alapján, AI felhasználásával készült, ezért apróbb pontatlanságokat tartalmazhat.